Mintha azok, akik ellenzik a bevándorlók korlátlan beengedését, kevésbé lennének európaiak, mint akik támogatják. Ez nemcsak politikailag nonszensz, hanem emberileg is.
„Európa szétszakadt a bevándorlást eltérően kezelni akaró országok mentén, illetve az országokon belül is. De míg a vezető politikusok többsége nem kívánja korlátozni a bevándorlást, a szavazók ezt sok helyen máshogy gondolják. Bár a szakadás önmagában bizonyítja a probléma nagyságát, vezető politikusok az eltérő megoldások között erkölcsi törésvonalat láttatnak.
Mintha azok, akik ellenzik a bevándorlók korlátlan beengedését, kevésbé lennének európaiak, mint akik támogatják. Ez nemcsak politikailag nonszensz, hanem emberileg is. A probléma ugyanis messzehatóbb, az EU jövőjére nagyobb befolyással van, mint hogy azt hétköznapi erkölcsi kérdésként kezeljük.
A két tábor egyelőre nem abban különbözik, hogy az egyik idegengyűlölőbb, érzéketlenebb az emberi tragédiákkal szemben, a másik szolidárisabb, hanem hogy ki mekkora problémának látja az emberáradatot. Igazságot csak a távoli jövő szolgáltat, amikor a mai szereplők talán már nem is élnek. Ettől függetlenül egy hosszú távú össztársadalmi, politikai döntésből bűn napi erkölcsi kérdést csinálni, mert könnyen lehet, hogy 30 év múlva sok helyen történelmi véteknek fogják tartani a muszlimok beengedését.”
Hatályba lépett a Mercosur-megállapodás; Ukrajna csak teljes jogú EU-tagsággal éri be; Lengyelország látná el a magyarokat LNG-vel; ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb cikkei.
Az utolsó pillanatban felugrottunk a szakadék felé száguldó vonatra.
A növekvő feszültséget jól mutatja, hogy Kijevet egyre több uniós bírálat éri, amiért nem halad a jogállamisági és korrupcióellenes intézkedésekkel
Egész Európát magukkal ránthatják a németek.
Svédországban például sosem látott mértékben lőtt ki a hadiipar.
Jürgen-Joachim von Sandrart szerint az, hogy „ez nem a mi háborúnk”, korunk egyik legostobább mondatai közé tartozik.
Nem a hatékonyságot szolgálja, ha a közösségi médián keresztül intézkedésekkel kapcsolatban az egyik miniszter a másikat helyreigazítja.
Aki nem lép egyszerre, ugyebár. Brüsszel rákapott a pénzmegvonás ízére: Marta Kos bővítési biztos egyértelművé tette, hogy amíg Szerbia nem hajtja végre a kért reformokat, egyetlen eurócentet sem lát a Növekedési Terv milliárdjaiból.
