„Ami kiderült, hogy Katalónia mélységesen megosztott, a lakosság (hajszállal kisebb) fele a csodában hisz, abban, hogy az elszakadással több marad a zsebükben, s jobban élnek majd, mint Spanyolország többi tartományának lakói. Ez azonban már jelenleg is így van, egy független katalán államnak ugyanakkor számos gonddal önállóan kellene megbirkóznia. Rengeteg dolgot végig sem gondoltak, a hitelfelvétel elnehezedésétől a nyugdíjakig, a kettős állampolgárságtól az EU- és NATO-tagságig, legfeljebb annyi vált világossá, hogy a Barca aligha játszhatna a spanyol bajnokságban.
Alighanem Madrid is bevállalhatta volna a népszavazást, ahogy London tette, engedélyezve a skóciai referendumot. A spanyol konzervatív kormányfő, Mariano Rajoy eddig kérlelhetetlenül elutasított minden kezdeményezést, s most is csupán a törvényesség fenntartását ígéri. A katalán probléma azonban nem oldódik meg magától. A tömeges választási részvétel arra mindenképpen feljogosítja a katalán vezetést, hogy szóba álljanak velük.”