A Magyarország-bashing önmagában kevés

„Aki az elmúlt napokban összehasonlította a menekültekről készített a magyarországi és ausztriai felvételeket, könnyen az lehet a benyomása, hogy a két ország különböző bolygókon található. Míg a bécsi Nyugati pályaudvaron taps és segélycsomagok fogadták az érkező menekülteket, a budapesti Keletiben a nyomor: emberek ezreinek kellett a földön aludnia ellátás nélkül, míg buszokkal az osztrák határra szállították őket.

(...)

Sokkal inkább szükséges lenne megpróbálni, hogy megértsük a szomszédunk hangulatát. Ez nem azt jelenti, hogy jónak is kell tartanunk az ott zajló folyamatokat.

Világosak az okok, hogy Magyarországon miért találkoznak ilyen nagy hullámú haraggal és félelemmel a menekültek. Hogy senki ne tévedjen: Orbánt el lehet utasítani, amennyire csak lehet, az viszont tény, hogy a választók többsége támogatja politikáját. A magyarok magatartása tehát társadalmi-gazdasági helyzetükből fakad? Az életszínvonal jelentősen a nyugati alatt van, a köztük lévő szakadék pedig csak tágult a válság alatt. Vagy a hangulat talán a kommunizmus idejének hiányzó politikai vitakultúrájából fakad? Erről kellene az osztrák polgároknak és civil szervezeteknek beszélgetniük, akár magyarországi szervezetekkel, pártokkal, civil mozgalmakkal.

(...)

Csakhogy az, hogy középső ujjunkkal bemutatunk Budapestnek, egy másik okból is kevés. Az EU csak akkor fogja jó állapotban túlélni a menekültválságot, ha közös és humánus választ talál rá. Ehhez azonban mind a 28 tagállamra szükség van.”