A menekült válság kapcsán Európának nincs más választása, mint amit a németek akarnak: egységes, világos szabályrendszer és bizony, kvóták bevezetése.
„Érdemes rá figyelni, hogy a német politikusok hogyan, milyen stílusban beszélnek a menekültekről. Azzal ott is tisztában vannak, hogy 800 ezer vagy több embert nem tudnak befogadni.
Akit lehet és akit becsületbeli kötelesség, azt Németország szívesen látja. Ebben benne van az a történelmi felelősség, amit a szövetségi köztársaság – nem könnyen, de – vállalt. Az a meggyőződés, hogy az egységes Németország a világra nyitott és befogadó ország legyen. Németországot a globalizált világban Gestaltungsmachtnak, vagyis alakító, formáló hatalomnak tartják. Olyan feltörekvő erőnek, amely nem katonai, hanem gazdasági potenciálját, kisugárzását felhasználva, más államokkal együttműködve szól bele a világ ügyeibe.
Görögország kapcsán ez az alakító-formáló szerep közel sem volt mindig pozitív. A menekült válság kapcsán azonban Európának nincs más választása, mint amit a németek akarnak: egységes, világos szabályrendszer és bizony, kvóták bevezetése. Berlinben és több más fővárosban kezdik érteni: a mostani krízisben az unió egyik alapvető értéke mérettetik meg. A szolidaritás.”
Hatályba lépett a Mercosur-megállapodás; Ukrajna csak teljes jogú EU-tagsággal éri be; Lengyelország látná el a magyarokat LNG-vel; ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb cikkei.
Az utolsó pillanatban felugrottunk a szakadék felé száguldó vonatra.
A növekvő feszültséget jól mutatja, hogy Kijevet egyre több uniós bírálat éri, amiért nem halad a jogállamisági és korrupcióellenes intézkedésekkel
Új szintre emelkedett a feszültség, miközben Berlin biztonsági függősége ismét a vita középpontjába került.
Egész Európát magukkal ránthatják a németek.
A vendéglátó intézmény vezetője pedig a Hamász terrorszervezet nagy rajongója.
A kényszerházasságok és a nők elleni kulturális alapú erőszak egyre súlyosabb problémát jelentenek az uniós tagállamokban: Olaszországtól Németországig sorra derülnek ki a megdöbbentő esetek.
Magyarország több ezer milliárd forintnyi uniós forrásra számíthat a következő években. De mit jelent ez valójában a gazdaság számára? A 4-es metró példáján keresztül megnézzük, hogyan működik a gyakorlatban az EU-s finanszírozás, és mi történik a pénzzel, miután megérkezik az országba.
