Simicska Lajos ugyan nem a barátom, de...

„(I.)

Bár fiatal egyetemi oktatóként - ha bejárt az előadásokra - tanítottam Simicska Lajost, nem vagyunk sem baráti sem más viszonyban, legutóbb úgy 30 éve láttam élőben, a Magyar Nemzet pedig már igen hosszú idő óta nem tartozik kedvenc sajtótermékeim közé, most mégis van néhány megjegyzésem.

Az eset:

A Magyar Nemzet augusztus 24.-i számában megjelent Horváth Csaba László újságíró »Háttérhatalom befolyásolja az MNB-t?« című cikke, amely arról szól, hogy a Kúria július eleji ítéletében két tucat ponton is érvénytelenítette a Lombard Lízing által alkalmazott szerződéses kikötéseket. Ezt követően a pénzügyi intézmények felügyeletét is ellátó Magyar Nemzeti Bank kemény hangú közleményben arról tájékoztatott, hogy haladéktalanul intézkedik annak érdekében, hogy a hasonló szerződéses kikötések alkalmazását más lízing cégek is szüntessék meg. Miután másfél hónap elteltével felügyeleti intézkedésnek nyoma sem látszott, az újságíró tájékoztatást kért az MNB-től. Érdemi válasz híján a Lízingszövetséghez fordult, ahol tájékoztatták, hogy az MNB - határidő tűzése nélkül - szelíd kérés formájában javasolta a lízingcégeknek a kúriai ítélet tanulmányozását.

Az MNB a cikkre közleményben reagált. Az ötvenes éveket idéző stílusú közlemény ismét - immár sokadszor - azt az érzést kelti az emberben, hogy az MNB sajtóosztálya valójában a Fidesz kiszervezett agitációs és propaganda alosztálya. Civilizált ország jegybankja - ahol persze civilizált emberek dolgoznak a sajtóosztályon is, no meg a felsővezetésben - ilyen szöveget bizonyosan nem tesz közzé. Már csak azért sem, mert a jegybanki függetlenség egyik alapvető attribútuma a politikai semlegesség. A jegybank nem minősít sajtóorgánumokat kormánypártinak vagy ellenzékinek, közgazdászokat balliberálisnak vagy konzervatívnak. A jegybank definíciószerűen politikailag semleges. Ez azonban mostani ügyünk szempontjából mellékszál, csak a rend kedvéért említem. A közlemény - amely a cikk egyetlen felvetésére sem reagál - tartalmaz azonban egy jogilag is releváns mondatot, ilyképpen:  »A Simicska-lap mai állításai mögött a cikket jegyző újságíró egyéni hitelfelvétele, tájékozatlansága és vélt sérelmei állnak, amelyeket a napilap megpróbál – hamisan – általános gyakorlatként beállítani.« A mondatból nem csak az derül ki, hogy az MNB szerint Horváth Csaba László tájékozatlan és vélt sérelmei vannak, hanem az is, hogy a Magyar Nemzet újságírójának »hitelfelvétele« van, azaz hitelszerződése vagy feltehetőleg lízingszerződése. A Magyar Nemzet cikkében azonban még csak utalás sincs arra, hogy az újságíró bármilyen módon is személyesen érintett lenne a lízingcégek hitelezési gyakorlatában. Honnan tudja hát a Magyar Nemzeti Bank, hogy Horváth Csaba Lászlónak bármilyen hitele van, és adott-e felhatalmazást az újságíró a Magyar Nemzeti Banknak arra, hogy ezt az adatot ország-világ előtt közzé tegye? Aligha.”