Ott álltam a diplomámmal, állásinterjúk, et cetera, majd elkezdtem dolgozni. Már három év eltelt. Három év. A teszem azt, negyvenkettőből. És akkor arra gondolok: ez lesz minden évben?
„- Már csak harminckilenc év! - sóhajtott fel régi barátom, a 26 éves K. - Most gondolj bele. Ülök a gép előtt, lecsúszva a széken, kezem az egéren, kattintgatok… és azon gondolkozom, hogy nézne ki jobban ez az excel. Dőlten? Félkövéren? Dőlten és félkövéren? Közben pedig egyfolytában azt érzem, valami láthatatlan kéz megragadja a kezemet, és húzza, húzza le az egérről. De a kezem meg hozzá van tapadva az egérhez. Aztán kinézek az ablakon. Lent a munkások a tűző napon, negyven fokban rakják le a műfű-paneleket. És akkor arra gondolok: mégis csak megérte tanulni… Viszont zárójelben hozzáteszem: az irodában, ahol ülök, le van engedve a redőny, fel van kapcsolva a villany meg a klíma, érted, hogy a szervezetem bioritmusa teljesen le legyen kapcsolva a bioszféra ritmusáról, és hatékonyan tudjak termelni. Na de a tanulásnál tartottam. A főiskolán még ilyeneken gondolkodtam: oké, akkor még egy félév meg mégegy, aztán diploma, nyelvvizsga. És idáig jutottam fejben.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Nem gondolom, hogy bármilyen erkölcsi alapja lenne „dolgozni küldeni” azokat az ellenzéki képviselőket, akik felléptek a hatalom ellen, amelynek ő aktív részese volt.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Hadd játsszam a szavakkal: „megéri” megöregedni, ha az ember mer szépen élni.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
Volodimir Zelenszkij viszont mindent elutasított.
Ankarában tárgyal a magyar miniszterelnök.
