Amiben Ciprasz és Schäuble is egyetért

„Mindez emlékeztet a görög történelemből jól ismert helyzet megoldására, a kibogozhatatlan gordiuszi csomó átvágására. Sokan próbálkoztak vele, de senkinek sem sikerült kibogozni a csomót, míg világhódító Nagy Sándor egy újszerű megoldást talált a problémára: kardjával egyszerűen kettévágta. A legenda szerint ez nyitotta meg az utat ahhoz, hogy Ázsia ura lehessen. A mai görögök most ennél kevésbé ambiciózus, de mégis lelkesítő célt tűzhetnek maguk elé: végre ismét saját maguk uraivá válhatnak.

Ez az út sem kockázatmentes és a fájdalmas következmények sem takaríthatók meg. Az államcsődnek rövid távon nagyon komoly társadalmi, gazdasági és politikai következményei lehetnek, de legalább van ésszerű remény a kilábalásra. Vannak biztató példák, bár minden ország helyzete más, mégis óvatos reményekre jogosíthat fel Argentína vagy Izland példája. Az új kezdetet követően Argentínában egy sikeres piaci alkalmazkodás ment végbe, gyors növekedés mellett, amit elsősorban az export növekedése vezérelt. Erre Görögországnak kevesebb esélye van, mint Argentínának volt. Ugyanakkor Görögország nagy előnye, hogy az Európai Unió része és legfőbb hitelezője is az EU.

Ezt az utat is csak akkor járhatja eredményesen Görögország, ha ez egy tervezett, az EU-val közösen menedzselt és folyamatosan ellenőrzés alatt tartott államcsőd. Az EU-nak garanciát kell adnia arra, hogy szolidáris marad Görögországgal és a nehéz időkben mindent megtesz az államcsőd pusztító társadalmi hatásainak mérsékléséért. Görögország pedig végre esélyt kap arra, hogy a saját útját járja és az általa választott vezetők receptjét kövesse. Ez véget vethet a blame game-nek, mivel innentől már nem a trojka gyűlölt vezetői felelnek a görög gazdaság teljesítményéért, hanem a görög vezetők. Megmutathatják, hogy mit tudnak akkor, ha nem a hitelezők diktálnak többé.”