Feloszlassuk-e a Munkásőrséget?

„Tehát még egyszer. A tankötelezettség korhatáremelése. A kötelező kamarai tagság. A Fidesz által azóta egyébként biztosított ingyenes iskolai étkeztetés. A képviselők nyugdíja. Halálkomolyan. Ezek lennének azok a kérdések, amelyeknek első körben tűzbe kell hozniuk legalább 200-200 ezer polgárt (valójában jóval többet) csak az aláírásokért, majd ha minden simán megy, ezekért a kérdésekért kell a fülkébe fáradniuk legalább négymillió polgárnak, akik közül legalább kétmilliónak igent kell mondania rájuk.

Ön is érzi, ahogy ereiben szétárad a düh, ahogy nő a vérnyomása és lassan kezelhetetlenné válik a tettvágya, de úgy, hogy most azonnal szavazni akar? Mert akkor Ön igen ingerszegény környezetben él, szerintem próbáljon meg kevesebbet facebookozni, többet olvasni, világot járni, és fontos a sok zöldség, gyümölcs. (…)

Jó, a 19, részben bonyolult és zavarosan megfogalmazott kérdésből elmeszeltek 15-öt, volt köztük fontos is – de miért nem három átütő kérdéssel jön nekünk az ellenzék? Vagy, ha már szimbólumok, néggyel? Négy igennel nemet mondani Orbánra egy fokkal értelmesebb célnak tűnik, mint félmillió embert mozgósítani a képviselők nyugdíjának ügyében. Pláne, hogy a mostani állampárt iszonyatosan megnehezítette a népszavazás intézményét, úgyhogy vagy olyan témákat kéne találni, amik érzékelhetően megmozgatjék az embereket, vagy hagyni az egészet.

De hát lenne is ilyen téma! A boltok vasárnapi zárva tartása pl. országos kiakadást okozott, és az eddig elküldött háromezer ember csak háromezer érv ellene, van még sokkal több is. A vasárnapi zárva tartás ügyét azonban blokkolja a) egy rossz törvény, b) egy Nemzeti Választási Bizottság (NVB), amelynek elnöke, Patyi András teljesen összeférhetetlen a posztján (az Államreform Bizottság elnökeként a kormányzat programját felügyeli), és c) Wodicska Zoltán, a Schmuck-féle párt aktivistája, akiről Ön még nemigen hallhatott, éspedig önhibáján kívül. És, teljesen véletlenül mintegy, abszolúte nem akarna ilyen népszavazást az állampárt.”