„A nagy vitát kavart, nemrég a parlament által elfogadott módosítás szerint közérdekű adat igénylésekor költségtérítés állapítható meg, a teljesítéssel kapcsolatban felmerülő összegek mértékéig. Mit jelent ez pontosan, miben változik az ügymenet?
A mostani módosítás hatályba lépése előtt a vonatkozó szabályokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló, 2011-es törvény határozta meg. Eszerint az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy annak egy részéről, tárolási módjától függetlenül, az igénylő másolatot kaphatott. Az adatot kezelő szerv a másolat készítéséért, az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően, ellentételezést állapíthatott meg, amelynek összegéről az igénylőt még a teljesítés előtt tájékoztatni kellett. Az új szabály hatályba lépésével azonban változik az adatigényléskor kérhető költségelemek szabályozása. A törvénymódosítás nyomán ezek a következők lesznek: egyrészt az adatokat tartalmazó hordozóeszköz költsége, másrészt az adathordozó kézbesítésének költsége, valamint – ha az igénylés teljesítése az ügyben eljáró munkaerő aránytalan mértékű igénybevételével jár – a folyamat teljesítésével összefüggő ráfordítás ellentételezése.
Mi alapján szabhatják ki ezeket a díjakat?
Az előbb felsorolt költségek megállapítható mértékét jogszabályban kell meghatározni. E tekintetben nem változik a törvény, hiszen az eddig is előírta, hogy a legmagasabb kiszabható összeget jogszabályban kell meghatározni.
Az ellenzéki pártok szerint a módosítás indokolatlan mértékben korlátozza a közérdekű adatok nyilvánosságát, ezért alaptörvény-ellenes. Jogos a korlátozástól való félelem?
Erre a kérdésre általánosságban nem lehet választ adni. Pontosan ismerni kellene, melyik új szabályról, milyen indokok alapján állítja valaki, hogy az alaptörvény-ellenes. Hozzáteszem, az érvek és ellenérvek összevetésekor csak azok megalapozottsága, igazságtartalma számít, tehát egy jogi vitában nem szabad jelentőséget tulajdonítani az érvelő politikai nézeteinek. De nem akarom megkerülni a kérdést. Maradjunk az előbb felvetett témánál, a közérdekű adatigénnyel kapcsolatos költségtérítési szabályok megváltoztatásánál. A kiindulópont az, hogy az alaptörvény szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. Megsérti az állam e kötelezettségét azzal, hogy megengedi az adathordozó, a kézbesítés és – aránytalan munkaerőráfordítás-szükséglet esetén – a munkaerő-ráfordítás költségeinek felszámítását a közérdekű adatigényléssel összefüggésben? Felelőtlenség lenne előre kijelenteni azt, hogy a törvénymódosítás megsérti az állam alapjogvédelmi kötelezettségét, ugyanis a jelenlegi dokumentum önmagában nem jár ilyen következménnyel. Ahhoz, hogy alaptörvény-ellenes helyzet alakuljon ki, további körülményeknek is fenn kellene állnia. Például olyan egyéb jogszabályok megalkotásának, amelyek irreálisan magas, a közérdekű adatigényléseket ellehetetlenítő költségeket vezetnek be, vagy olyan joggyakorlat kialakulásának, amelyben az adatot kiadó szervek a rendelkezésükre álló lehetőségekkel – például a költségszabályokkal – visszaélve megpróbálják késleltetni, akadályozni a közérdekű adatigények teljesítését.”