Jogi vitákban nem lehet jelentősége a politikai nézetnek

2015. július 20. 08:14

Felelőtlenség lenne előre kijelenteni azt, hogy a törvénymódosítás megsérti az állam alapjogvédelmi kötelezettségét, ugyanis a jelenlegi dokumentum önmagában nem jár ilyen következménnyel. Interjú.

2015. július 20. 08:14
Péterfalvi Attila
Magyar Hírlap

A nagy vitát kavart, nemrég a parlament által elfogadott módosítás szerint közérdekű adat igénylésekor költségtérítés állapítható meg, a teljesítéssel kapcsolatban felmerülő összegek mértékéig. Mit jelent ez pontosan, miben változik az ügymenet?

A mostani módosítás hatályba lépése előtt a vonatkozó szabályokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló, 2011-es törvény határozta meg. Eszerint az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy annak egy részéről, tárolási módjától függetlenül, az igénylő másolatot kaphatott. Az adatot kezelő szerv a másolat készíté­séért, az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően, ellentételezést állapíthatott meg, amelynek összegéről az igénylőt még a teljesítés előtt tájékoztatni kellett. Az új szabály hatályba lépésével azonban változik az adatigényléskor kérhető költségelemek szabályozása. A törvénymódosítás nyomán ezek a következők lesznek: egyrészt az adatokat tartalmazó hordozóeszköz költsége, másrészt az adathordozó kézbesítésének költsége, valamint – ha az igénylés teljesítése az ügyben eljáró munkaerő aránytalan mértékű igénybevételével jár – a folyamat teljesítésével összefüggő ráfordítás ellentételezése.

Mi alapján szabhatják ki ezeket a díjakat?

Az előbb felsorolt költségek megállapítható mértékét jogszabályban kell meghatározni. E tekintetben nem változik a törvény, hiszen az eddig is előírta, hogy a legmagasabb kiszabható összeget jogszabályban kell meghatározni.

Az ellenzéki pártok szerint a módosítás indokolatlan mértékben korlátozza a közérdekű adatok nyilvánosságát, ezért alaptörvény-ellenes. Jogos a korlátozástól való félelem?

Erre a kérdésre általánosságban nem lehet választ adni. Pontosan ismerni kellene, melyik új szabályról, milyen indokok alapján állítja valaki, hogy az alaptörvény-ellenes. Hozzáteszem, az érvek és ellenérvek összevetésekor csak azok megalapozottsága, igazságtartalma számít, tehát egy jogi vitában nem szabad jelentőséget tulajdonítani az érvelő politikai nézeteinek. De nem akarom megkerülni a kérdést. Maradjunk az előbb felvetett témánál, a közérdekű adatigénnyel kapcsolatos költségtérítési szabályok megváltoztatásánál. A kiindulópont az, hogy az alaptörvény szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. Megsérti az állam e kötelezettségét azzal, hogy megengedi az adathordozó, a kézbesítés és – aránytalan munkaerőráfordítás-szükséglet esetén – a munkaerő-ráfordítás költségeinek felszámítását a közérdekű adatigényléssel összefüggésben? Felelőtlenség lenne előre kijelenteni azt, hogy a törvénymódosítás megsérti az állam alapjogvédelmi kötelezettségét, ugyanis a jelenlegi dokumentum önmagában nem jár ilyen következménnyel. Ahhoz, hogy alaptörvény-ellenes helyzet alakuljon ki, további körülményeknek is fenn kellene állnia. Például olyan egyéb jogszabályok megalkotásának, amelyek irreálisan magas, a közérdekű adatigényléseket ellehetetlenítő költségeket vezetnek be, vagy olyan joggyakorlat kialakulásának, amelyben az adatot kiadó szervek a rendelkezésükre álló lehetőségekkel – például a költségszabályokkal – visszaélve megpróbálják késleltetni, akadályozni a közérdekű adatigények teljesítését.”

 
Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Secnir
2015. szeptember 17. 21:01
" le lehet bénítani az érintett szervek napi munkáját..." ehhehehehe te ugye nem dolgoztál még állami szervnél? nekem volt szerencsém hozzá. unatkoztam is rengeteget. első blikkre azt mondom, hogy az államigazgatásban dolgozók átlagban cirka 30%-os kihasználtsággal dolgoznak. és nem, nem lőttem alá.
drkovax
2015. augusztus 09. 20:47
Ott se a nézetnek van szerepe, hanem a közös akolnak ...
Brigadéros
2015. augusztus 09. 20:46
Semmiféle jogellenesség nincsen! Egyszerűen becsuktak egy kiskaput ami segítségével az öncélú, parttalan és tömeges adatigényléssel le lehet bénítani az érintett szervek napi munkáját...
Zokni
2015. július 24. 16:11
"Mindig ilyen meggyőzően érvelsz?!? D:" - kérdi, mikor lehazugozom. Nem értem. Ön állított valamit bizonyíték - tehát "meggyőző érv" - NÉLKÜL*. Akkor miért kéne NEKEM érvelni a mellett, hogy hazudik? *Egyébként nincs is erre érv. Ha lenne, már rég letették volna** a törvényjavaslat mellé, de nem tették, hanem helyette csak annyit, hogy nem lehet dolgozni a sok adatkérés miatt. **Nem tették, mert - legrosszabb esetben - kijönne, hogy direkt ERRE egy külön státuszt kellene betölteni az adott hivatalban. De akkor adódik a kérdés, hogy az most mennyi is forintban, és mennyi is a ktgvetése az intézménynek?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!