Menekültügy: az igazi határzár a jogrendszerben épül

Áder János asztalán van jelenleg a menedékjogi törvény módosítása, mely a Fidesz menekült- és bevándorlásügyben folytatott kampányának eddigi egyetlen konkrét lecsapódása a déli határzár terve mellett. A Magyar Helsinki Bizottság szakértői sajtótájékoztatón mondták el pénteken, hogy szerintük mi a probléma a kormány által hozott új szabályokkal.

Pardavi: Nem gazdasági bevándorlók érkeznek

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint olyan menedékkérők érkeznek az utóbbi időszakban Magyarországra, akiknek nagy része egy rendes tisztességes eljárásban megkapná a menekült- vagy oltalmazott státuszt. Más kérdés, hogy az többségben Afganisztánból, Szíriából érkezők jelentős része hamar, pár nap alatt továbbáll.

A magyar befogadási átlag így sem izmos: a kérelmek kilenc százalékának pozitív elbírálásával Magyarország Európában sereghajtó – ahol egyébként átlagosan 45% az arány. A feltehetően tényleg veszély elől menekülő szír kérelmek 35, az afgán kérelmek 80 százalékát utasította vissza a magyar hatóság – itt már olyan kérelmekről beszélünk, melyek eljutottak a döntésig, tehát leadójuk nem indult tovább nyugat felé.

A társelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormányzat által hangoztatott állításokkal ellentétben csak akkor bűncselekmény az illegális határátlépés, ha az fegyveresen történik, egyébként csak szabálysértésről beszélhetünk. Pardavi arról is beszélt, hogy van lehetőség a menekültek elzárására: a menekültügyi őrizetre 2013. júliusa óta adnak lehetőséget a magyar jogszabályok. Ebben a rendszerben minden 10. ember került őrizetbe az elmúlt két évben. Pardavi szerint egyébként sem a menekültügy a legsúlyosabb probléma Magyarországon: súlyosabb a szegények és az egészségügy helyzete.

Az igazi határzár nem drótból épül

Gyulai Gábor, az MHB menekültügyi programjának vezetője szerint az igazi határzár nem a szerb határon, hanem a jogrendszerben épül, megakadályozva, hogy a hatóság egyáltalán érdemben megvizsgálja a menekültek ügyeit. Gyulai szerint a menedékjogi törvény módosításával tudatosan lebontja, kiüresíti a magyar menekültügyi rendszert. A szakértő hat pontban foglalta össze a változások káros hatását.

Az egyik legnagyobb probléma a Magyar Helsinki Bizottság szerint, hogy érdemi vizsgálat nélkül elutasítható lesz a kérelmek 99 százaléka, mivel a továbbiakban Szerbiára biztonságos harmadik országként tekint a hatóság. Ez azt jelenti, hogy aki Szerbián keresztül érkezett Magyarországra – tehát a gyakorlatban a kérelmezők 99 százaléka –, az visszaküldhető lesz ide. A Kúria döntése szerint azonban a biztonságos harmadik országok meghatározásánál figyelembe kell venni az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának országjelentéseit. Ezek szerint azonban Szerbia nem tekinthető biztonságos országnak a menedékkérők számára.

Ez nem azt jelenti, hogy a menedékkérők életveszélyben lennének Szerbiában, bár mint korábban írtunk róla, ez sem példa nélküli. Szerbia azért nem biztonságos menekültügyi szempontból, mert a menedékkérelmek leadása, és az esetleges pozitív elbírálás nem biztosított. Szerbiát, Macedóniát és Görögországot ilyen okokból jelenleg egy európai állam sem tekinti biztonságosnak. Külön problémás, hogy az új szabályok nem biztosítják azokat az eljárási garanciákat, melyek szükségesek lennének ahhoz, hogy a kérelmező megvédje igazát: például neki kell bebizonyítania, hogy Szerbiában nem volt lehetősége védelmet kérni. Szerbiában az elmúlt években 29 ezer menedékkérelemből 18-at bíráltak el pozitívan az ottani hatóságok.

Ha valakinek mégis vizsgálja az ügyét a hatóság, akkor nagy valószínűséggel gyorsított eljárásban vizsgálják az ügyét – erre tíz lehetséges okot ad a szabályozás, amelyekbe nagyjából minden menedékkérő beleesik. Itt tizenöt napon belül fog dönteni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Az MHB szerint azonban ez a rövid idő még arra sem elég, hogy megfelelő tolmácsot találjanak a vizsgálathoz. A Bizottság véleménye szerint az eddigi, hatvan napos menekültügyi eljárás csak papíron fog létezni

Szűkülnek a jogorvoslati lehetőségek

Gyulai súlyos problémának tartja a jogorvoslati lehetőségek kiüresítését, amelyekről elmondta, hogy korábban viszonylag jól működtek. 2014-ben a komoly menekültjogi szaktudást felhalmozó bíróságok az esetek harmadában bírálták felül a BÁH döntését. Az „elfogadhatatlan kérelmek” (Szerbiából érkezők) és a gyorsított eljárások esetében összesen három napja van a kérelmezőnek, hogy bírósághoz forduljon, a bíróságnak pedig nyolc napja van dönteni az ügyben. A strasbourgi emberi jogi bíróság korábban egy ehhez hasonlló, két napos fellebbezési határidőről már megállapította, hogy túl rövid.

Külön probléma, hogy megszűnik a jogorvoslati kérelem eddigi automatikus halasztó hatálya, tehát előfordulhat, hogy a bíróság felülbírálja a BÁH döntését, az erről szóló határozatot azonban már csak származási országában veheti kézhez a kérelmező. Az új szabályozás az MHB szerint a hajléktalanság veszélyét is növeli, mivel nem lesz kötelező a menedékkérők befogadó állomáson való elhelyezése, helyette pusztán egy megye is kijelölhető lesz tartózkodási helyként.

A menedékjog legalapvetőbb tilalmát sérti Gyulai Gábor szerint egy másik változás, amely szerint a mendékkérő kötelezhető lesz arra, hogy személyazonossága tisztázása végett felvegye a kapcsolatot származási országával, vagy ha éppen az állam elől menekül, akkor rokonaival, családjával. Ez sok esetben nehéz, hiszen mondjuk egy elmaradt afgán régió falujában nincs szélessávú internet. Ha viszont nem történik meg a kapcsolatfelvétel az eljárás 15 napja alatt, akkor a kérelem könnyen elutasítható lesz az „együttműködés hiánya” miatt.

Nem működik a dublini rendszer

A Dublin III rendszerrel kapcsolatban kérdésre válaszolva Gyulai elmondta, hogy a rendszer eddig is alacsony hatásfokkal működött, és a későbbiekben sem kell arra számítani, hogy tízezrével küldik vissza Magyarországra a menedékkérőket nyugatról. Ennek több oka van: egyrészt Magyarország felelőssége 12 hónap után megszűnik, és sok menedékkérő ennyi idő alatt nem kerül a nyugati hatóságok látókörébe; ha mégis, akkor sok egyéni esetben úgy döntöttek a bíróságok, hogy Magyarország nem biztonságos ország a menedékkérőnek. 2014-ben 827 menedékkérő érkezett vissza Magyarországra így. Például a német hatóságok 2900 megkeresése nyomán mindössze 42 menedékkérőt hoztak vissza Magyarországra.

Szintén kérdésre válaszolva Gyulai kiemelte, hogy a magyarországi befogadó állomások rendszere nem hatékony: más országokban nem nagy, központosított befogadó állomások vannak, hanem több szervezet bevonásával kisebb, elszórtabb állomásokon fogadják a menekülteket, ami az integrációt is elősegíti. Ezzel kapcsolatban Gyulai hangsúlyozta, hogy a kormány hangoztatott terveivel ellentétben a most működő állomásokat nem lehet bezárni és máshova helyezni, hiszen azokra különböző EU-s fejlesztési pénzek miatt EU-s vállalások, üzemeltetési határidők vonatkoznak.