A görög államcsőd lenullázhatja az EKB tőkéjét, és bedöntheti az eurózóna bankrendszerét

Görögország a 320 milliárd eurós tartozásából valószínűleg nem fizet 1,5 milliárd eurót kedden, így technikai értelemben csődbe megy. Ez azonban önmagában elvileg nem jelenti azt, hogy Görögország ne tudna egy hét múlva újra a tárgyalóasztalhoz ülni, és akár jobb feltételeket kicsikarni. Ha akarna…

Talán még mindig túl korai végső következtetést levonni a görögök végső szándékával kapcsolatban. Viszont a népszavazás kihirdetésével egyre inkább úgy tűnik, hogy Görögország tényleg nem akar fizetni.

Mi lenne a görög nemfizetés következménye? Egy 100%-os görög nemfizetésnek súlyos következménye lenne az eurózónára és az euróra nézve.

A legnagyobb vesztesek

A nemfizetés egyik fő vesztese az Európai Központi Bank (EKB). Az EKB saját tőkéje és tartalékai körülbelül 100 milliárd euró. Ezzel szemben mintegy 125 milliárd eurónyi görög hitellel rendelkezik. A kihelyezéseinek a nagy részét leírhatja nullára, így az EKB saját tőkéje negatívvá válik – más szóval csődbe megy. Ilyen esetben az eurózóna tagországoknak kell(ene) feltőkésíteni a csődbe jutott központi bankot. 

Az eurózóna mentőalapjai lennének a másik nagy vesztesek. Ezek azok az alapok, amelyek az eurózóna tagországainak garanciavállalásaival hiteleztek Görögországnak körülbelül 150 milliárd eurót. Görög nemfizetés esetén ezeket a garanciavállalásokat lehívják, így a tagországoknak ismét a zsebükbe kellene nyúlni.

Valójában talán egyetlen olyan tagország sincs, ahol politikailag el lehetne adni, hogy az adózók még több terhet vállaljanak az euróért, az EKB feltőkésítésére, vagy a mentőalapok garancialehívásaira. Ezért más megoldás irányába kellene nézni, ami nem más, mint a hiányzó pénz kinyomtatása.

Fertőzés délen és a keleti segítség

A következő fájó pont az eurózóna számára a görög nemfizetés „fertőző” hatása más (déli) államokra. A görögök valószínűleg csak akkor vállalják be a nemfizetést, ha van mögöttük jelentős nemzetközi támogatás. Ezek az oroszok és/vagy a kínaiak lehetnek. Középtávon az lenne a kérdés, hogy az oroszok/kínaiak segítségével a görög gazdaság tud-e növekedni. Vagy az EU és az IMF el tudja-e lehetetleníteni a görög gazdaságot, és ezzel példát tud-e statuálni, hogy más országok ne kövessék Görögország példáját.

Nem vagyok benne biztos, hogy erre az amúgy igen érdekes kérdésre megkapjuk a választ. Görög nemfizetés esetén a piaci szereplők azonnal azt fogják gondolni, hogy sokkal kockázatosabbá váltak a portugál, spanyol, ír, olasz stb. kötvények. Jegybanki intervenció hiányában jó eséllyel hatalmas pánik alakulhat ki nagyon gyorsan. Ha a fertőzés terjed, akkor bankrohamokra és kötvénypiaci hozamemelkedésre számíthatunk pár napon belül. Akkorára, amely összeomlással fenyegeti az egész eurózóna bankrendszerét.

Ilyen esetben az összeomlást csak nagyobb mennyiségű pénznyomtatással lehetne elkerülni. A jegybank a semmiből pénzt nyomtatna, és ebből perifériakötvényeket venne, illetve ezt kölcsön adná a periféria bankjainak. A pénznyomtatásnak technikai akadályai nincsenek: a modern pénzrendszerben igény esetén bármikor bármennyi pénzt lehet nyomtatni.

Egy kisebb veszteség ma, vagy egy nagyobb kockázat holnap?

Viszont a Portugália, Spanyolország, Írország, Olaszország számára történő pénznyomtatással ugyanaz játszódhatna le, mint korábban Görögországban esetében: a kezdeti kisebb veszteség el nem fogadása miatt még több pénzt kockáztatnának az északiak (illetve a pénzük még nagyobb felhígulását). A különbség az lenne, hogy a nagyobb déli államok megmentéséhez egy nagyságrenddel nagyobb összeget kellene kockáztatnia az északiaknak.

Kötvénypiaci pánik és így bankrohamok nagyon gyorsan kialakulhatnak. Így lehetséges, hogy az északi tagországok néhány napon belül választás elé kerülnek:

- Az euró megmentése érdekében beleegyeznek a további, még nagyobb mennyiségű pénznyomtatásba; vagy

- megállnak a veszteségek felhalmozásában, bankszünetet rendelnek el az egész Eurozónában, és ezalatt kitalálják, hogy hogyan lehet részekre szedni az eurót. 

Szabó Gergely