Akár bűncselekménynek is minősülhet Tarlós István melegekkel kapcsolatos nyilatkozata

„Az interjúval kapcsolatban már az is problémás lehet, hogy egy főpolgármester főpolgármesteri minőségében kifejtett véleménye mennyiben lehet személyes »magánvélemény«. Valójában nincsen jelentősége annak, hogy hangsúlyozza, az elhangzottak szigorúan a magánvéleményét képezik, mert figyelembe véve a politikai előzményeket és közszereplői tisztséget betöltő személyét, a közvélemény a kijelentéseket mindenképpen hozzá, a közszereplőhöz fogja kapcsolni. Profánul fogalmazva, nem az a lényeges kérdés a hatások vizsgálata szempontjából, hogy a kijelentő mit gondol – különösen egy országos médiában nyilatkozva –, hanem, hogy róla mit gondolnak. És mi látszott? Hogy a főpolgármester érzelmekkel túlfűtött szavakat használva karakteres meleg-ellenes álláspontot fogalmazott meg. (…)

A Pride idején amúgy is forrongó szélsőséges hangulathoz nyújtanak adalékot egy hónappal a rendezvény megtartása előtt a főpolgármester fent idézett gondolatai, miszerint a homoszexualitás nem természetes és visszataszító (vagyis kellemetlen érzést gerjesztő), nem organikus része a természetnek és a felvonulás feleslegesen provokálja a közvéleményt, ráadásul ki kéne tiltani őket a belvárosból, mert rendezvényük nem méltó a világörökségi környezethez. Ezek a kijelentések mind megerősítően hathatnak az amúgy is meleg-ellenes nézeteket vallókra, és azt az érzést kelthetik bennük, hogy a homoszexualitás elleni fellépésük a legmagasabb politikai szinten is támogatásra kerül, hiszen túl a gyűlölködő kijelentéseken, napirenden tartják a rendezvény városhatárba száműzésének szükségességét is. A homoszexuálisok elleni egyre erősödő politikai fellépések és törekvések könnyebben sarkalhatják az eddigi meleg-ellenes tüntetőket tényleges erőszakos cselekmények megvalósítására. Erősödhet a »politika is ugyanúgy elítéli ezt az egészet, mint én, és ugyanúgy az ellenük való fellépés szükségességét hangoztatja, de nincs törvényes lehetősége, hogy fellépjen ellenük, na de akkor majd én/mi megmutatjuk nekik« érzése. A látszólagos »háttér támogatottság« érzése pedig azt a biztonságot adhatja meg, amely birtokában bátrabban lépnek fel egyre erőszakosan a melegek ellen (példa lehet ennek alátámasztására az oroszországi meleg-ellenes szabályalkotás, amely felerősítette a homoszexuálisok elleni erőszakos cselekményeket, illetve a hétvégi kijevi események is), egészen addig, amíg a politikai vezetés nyíltan el nem határolódik ezektől a jelenségektől. A miniszterelnöki beszéd alapján, miszerint most minden szép és minden jó, ez nem fog hamar bekövetkezni. E kijelentések az év más periódusában talán nem rendelkeznének olyan éles töltettel, mint a Pride körüli hónapokban, hetekben, és talán egyáltalán nem vezetnének a gyűlöletre uszítás megvalósulásához, a jelenlegi helyzetben azonban komolyan foglalkozni kell ezzel az eshetőséggel. A kérdés az, hogy a miniszterelnök és a józsefvárosi polgármester kijelentéseit erős érzelmi töltettel megtoldó főpolgármester szavai alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a sérelem bekövetkezésének reális lehetőségei a rendezvényre érkezők és a rendezvényt elhagyók esetében megvalósuljanak. Kiemelendő, hogy az érzelmi töltetet mindig a szavak szintjén, nem pedig annak előadásmódja alapján kell elbírálni.”