A TTIP és az Európai Parlament elhalasztott állásfoglalása

2015. június 13. 11:34

E kontextusban ugyanis minden, példának okáért, fogyasztóvédelmi standard, szociálpolitikai intézkedés, a környezet magas szintű védelmét szolgáló eszköz, vagy a nemzeti, helyi kultúrát védő intézkedés potenciális kereskedelmi korlátnak minősül.

2015. június 13. 11:34
Horváthy Balázs
MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont

„Ennek elsődleges oka, röviden, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok viszonyában a hagyományos liberalizációs potenciál már kimerült (minthogy az átlagos vámszint pl. ipari termékek esetében 3-4 %), így a tárgyalások fókuszába a vámon kívüli akadályok kerültek. Viszont szemben a vámokkal összefüggő liberalizációval, amelyek részletei az elmúlt évtizedekben jórészt csak a színfalak mögött voltak láthatóak, a közvélemény komolyabb érdeklődést nem tanúsított, a nem tarifális akadályok lebontása már lényegesen összetettebb társadalmi implikációkat válthat ki az Atlanti-óceán mindkét partján. E kontextusban ugyanis minden, példának okáért, fogyasztóvédelmi standard, szociálpolitikai intézkedés, a környezet magas szintű védelmét szolgáló eszköz, vagy a nemzeti, helyi kultúrát védő intézkedés potenciális kereskedelmi korlátnak minősül. Mindemellett jelentősen szűkítheti a tagállamok szabályozási mozgásterét az is, ha az adott egyezmény intézményesít egy erős vitarendezési eljárást , amelyek keretében a befektetők közvetlenül peresíthetik igényeiket a tagállamokkal szemben (ISDS).(...)

Mindemellett az is egyértelmű, hogy a parlamenti állásfoglalásban szereplő javaslat teljesen annulálná az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa, Cecilia Malmström által 2015 májusában közzétett kompromisszumos megoldást, amely garanciális korlátok beépítése mellett új megközelítésű vitarendezési mechanizmus bevezetése mellett tört lándzsát. Ebben a kérdésben a Parlamenten belül kompromisszum még távol sem látható. Ha csak az állásfoglaláshoz e tárgyban beérkezett nagyszámú módosító javaslatokat vesszük alapul, tartalmilag széles skálán mozognak az elképzelések. A módosító indítványok között található olyan tervezet, amely egy minden lényegétől megfosztott, »lecsupaszított« ISDS-klauzulát vezetne be, külön hangsúlyozva egyben a nemzeti bíróságok szerepét, valamint több módosító javaslat a Malmström-tervezetből kiindulva, pusztán némi szimbolikus változtatást eszközölve képzelné el a TTIP vitarendezési szabályait. Az ISDS mellett feszültségpotenciált jelenthet továbbá a szabályozási korlátok kérdése is, ezen belül is elsősorban a szabályozási együttműködés érdemel említést. A módosító javaslatok alapján, amelyek többnyire bizonyos korlátokat, vagy kivételeket határoznának meg (pl. a mezőgazdaság kivétele, vagy annak szavatolása, hogy ne essen »áldozatul« más szigorúbb uniós szabályozás, pl. az üzemanyag-minőségi irányelv) a kompromisszum ebben a tekintetben nem tűnik kivitelezhetetlennek.

Legvégül kérdésként fogalmazható meg, hogy mi a fő üzenete a Parlamenten belüli vitáknak a tagállamok perspektívájából. Az általánosabb üzenet az Európai Parlament intézményi pozíciójából olvasható ki. Habár a Parlament súlyát a külkapcsolatok területén már a Lisszaboni Szerződés is lényegesen megnövelte, a Parlamentnek az elmúlt években sikerült ezt a szerepet a »transzparencia-vitán« keresztül még tovább erősítenie. Az intézményi egyensúly módosulása a tagállamokat a Tanácson keresztül közvetlenül érinti, a Parlament ugyanis a közös kereskedelempolitika szerződéses eszközei kapcsán is erőteljesebb szereplővé vált. A kereskedelmi tárgyalások átláthatósága, nyilvánossága és a Parlament nagyobb rálátása a tárgyalási folyamatra emellett akár felvetheti az eddig a titkosság légköre által jobban védett tárgyalások technikáinak, tárgyalási stratégiáinak felülvizsgálatát is, amit a tagállamok a tanácsi tárgyalási irányelveken keresztül eszközölhetnek.


Ezen túlmenően az Európai Parlamenten belül zajló és a TTIP-et tartalmilag érintő vitára a tagállamoknak legalább két ok miatt érdemes még odafigyelniük. Egyfelől ha abból indulunk ki, hogy az a TTIP kezdetektől fogva vállaltan egy olyan jövőbe mutató modell kialakítását is szolgálja, amely más harmadik államokkal kötött beruházási egyezmények mintájául szolgálhat, a TTIP hosszútávon határozhatja majd meg a tagállamok és az EU közötti hatáskörmegosztás részleteit a beruházási politika területén. Következésképpen a tartalmi részletek dönthetik majd el, hogy adott esetben a jövőben milyen modellegyezmény lesz képes a tagállamok által jelenleg még átmenetileg fenntartott bilaterális befektetésvédelmi szerződéseket felváltani. Másrészt a tartalmi kérdések kapcsán a tagállami nézőpontból is lényeges az, hogy az Európai Parlamenten belül jelenleg látható polarizáltság végeredményben az európai közvéleményre adott reflexióként is felfogható. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a közvélemény minősége nagyban függ a lefolyatott viták minőségétől, végső soron attól, hogy a tagállamokban a transzatlanti egyezménnyel összefüggő, és a közvéleményt méltán érdeklő vitás kérdéseket milyen módon, színvonalon és megközelítésben sikerül exponálni. Ha a tagállamok nem fordítanak kellő figyelmet erre a szempontra, az Európai Parlament – képletesen szólva – könnyen a nem kellőképpen tájékoztatott, vagy egyenesen félreinformált közvélemény foglyává válhat, amely adott esetben egyenlő lehet a TTIP bukásával is.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Berecskereki
2015. június 14. 08:37
A TTIP megállapodásnak a lehetősége jelenleg is fennáll szuverén államok viszonylatában. Így nincs akadálya, hogy az unió tagállamai, amelyiknek szándékában van az USA-val az egyezmény megkötésére, megkötheti. Az uniós szinten való megkötés azonban sérti a tagállamok szuverenitását. Kötelező érvényűvé válik, az egyes országok később sem vonhatják ki magukat. Ugyanakkor a TTIP megállapodás megkötése az EU-val, lehetőséget biztosít az USA-nak, hogy az unió gazdaságpolitikáját befolyásolja, kihasználva saját érdekét. Szerintem ez a lényeg. Amit a szerző felvezet csak körítés, ködösítés.
almafa
2015. június 13. 19:08
Az EP foglalkozzon csak az uborka görbületével! Az a hozzá illő színvonal és sokkal kevesebb kárt okoz mint a TTIP.
Katona László
2015. június 13. 18:43
amely adott esetben egyenlő lehet a TTIP bukásával is.” ÁMEN!
luga
2015. június 13. 14:31
Ilyen életbevágó dologról ez a bunkó csürhe akar dönteni? Ezért kell a két zsarolható vezető, és az USA EU-s kijárója Merkel, aki a két alak helyett dönt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!