Döntött a bíróság: megálljt parancsoltak a woke további erőszakos terjeszkedésének
A folyamatot még az áprilisban hivatalban lévő Andrzej Duda korábbi elnök indította el.
Ft
Ft
17°C
8°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 30.
kedd
A többségi demokrácia nem jogállami kategória
2015. június 01. 17:07
Az Alkotmánybíróságnak alkotmányos felhatalmazása van, hogy a szuverén által megalkotott normákat alkotmányossági szempontból felülvizsgálja. Interjú.
2015. június 01. 17:07
„A hatalom oszthatatlanságának elmélete szerint a népszuverenitás megtestesítője az Országgyűlés. Az elméletet vallók nem fogadják el az Alkotmánybíróság létét, aktivistaként értelmezik megnyilvánulásait. Ma is léteznek ilyen kritikai álláspontok? Mennyiben nyilvánult meg ez a 2010-es alkotmányozás idején az Alkotmánybírósággal szemben?
Az Alkotmánybíróságon belül is van ilyen álláspont, amely inkább 2012 után rajzolódott ki. Ez abban fogalmazódik meg, hogy a szuverén Országgyűlés, a többségi demokráciát megtestesítő törvényhozó hatalom nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés viszonyában. Egyszerűbben fogalmazva: 15 ember nem lehet szuverén, így a szuverén hatalom figyelembevételével kell alkotmánybíráskodni. Ez együttműködést jelent az alkotmányos szervek között, amit különbözőképpen lehet értelmezni. Az együttműködés kaphat olyan értelmezést is, hogy a testület önmérsékletet tanúsít a törvényhozó hatalom javára. Álláspontom szerint a többségi demokrácia nem jogállami kategória, az alkotmányos többség jelenti a jogállami kategória tartalmát. A csak többségi döntéssel az alkotmányossági szempontok háttérbe szorulhatnak. A szuverén döntést tiszteletben kell tartania mindenkinek, az Alkotmánybíróságnak is. Az Alkotmánybíróságnak azonban alkotmányos felhatalmazása van, hogy a szuverén által megalkotott normákat alkotmányossági szempontból felülvizsgálja. Nagyon nehéz megmondani, hogy mi az az önmérséklet, ami az Alkotmánybíróságot szükségszerűen kell, hogy motiválja a törvényhozás kontrollja során.
A 2010-es alkotmányozás során a kétharmados, új nevükön sarkalatos törvények száma nem csupán nőtt, de alapvetően más tárgykörökben szabályoznak. Könyvében így fogalmaz: »A kétharmados törvényhozás közjogi rangja, alkotmányos funkciója a napi politika eszközévé silányult…«. Ön szerint mit kell szükségszerűen kétharmados többséggel szabályozni és mit érdemes?
Ez egy nagyon izgalmas közjogi probléma mind a mai napig. Annak idején a közjogászok egy részének az volt a határozott álláspontja, hogy igazából nincs is szükség kétharmados törvényekre. A differenciáltabb megközelítés nyilván az volt, hogy vannak olyan törvényhozási tárgyak, melyek alkotmányos legitimitásának erőteljesebbnek, szinte az Alkotmánnyal rokonnak kell lennie. A rendszerváltás után ezeknek a törvényeknek széles skálája alakult ki. Az 1990-es Alkotmány módosítás leszűkítette ezeknek a törvényhozási tárgyköröknek a körét, ugyanis a túlzó kétharmados törvényhozás, gyakorlatilag eliminálja a Kormány felelősségét, így a végrehajtó hatalom nem tudja felelősséggel ellátni feladatát. Az Alkotmánybíróság több alkalommal is értelmezési segítséget adott. Az értelmezések kimondták, hogy csak kétharmados többséggel lehetséges az adott törvényhozási tárgynak, az erről szóló törvényeknek a meghozatala, továbbá azok lényeges tartalmának módosítása és kiegészítése. A nem lényeges tartalmak akár egyszerű törvényhozási tárgyak is lehetnek. Álláspontom szerint kétharmados tárgyköröknek kell lennie az alkotmányos alapintézményekre vonatkozó törvényeknek, gondolok itt az Alkotmánybíróságra, az önkormányzatokra, a bíróságokra, az ügyészségre, az Állami Számvevőszékre.
Ennek fényében, úgy gondolja, hogy egy túlzó kétharmados törvényhozás megkötheti egy későbbi kormány kezét bármilyen tekintetben?
Alapvetően. A kormányzó pártok elnyerték a mandátumok kétharmadát és ez egy különleges közjogi helyzetet eredményezett. Ez egy magyar adottság és ezzel tudni kell bánni. A politikai hatalom alkotmányos kultúrájának fontos része kell legyen, hogy ezt a kétharmados dominanciát a kedvezményezett politikai erő hogyan gyakorolja, értelmezi kormányzati tevékenységében. Alaki alkotmányossági szempontból nyilvánvaló, hogy ez a felhatalmazás – leegyszerűsítve – azt jelenti, hogy a kétharmados többségnek csak alkotmányos korlátja van, azon belül minden megtehető, a jogrendszer és az államszervezet radikális átalakítása egyaránt. Ha viszont abból indulok ki, hogy miért született meg valamikor a minősített többség elve, akkor más szempont, például az önmérséklet is figyelembe vehető. A minősített többség – eredeti – funkciója, hogy szélesebb legitimitás kerüljön az adott, nagy jelentőségű parlamenti döntések mögé. A minősített többség elve szerint, ne csak a kormányzatot uraló, jellemzően egyszerű többség szavazataránya döntsön, hanem ebben a döntésben az ellenzéknek is legyen szerepe. Amennyiben a kormányzó erő uralja a minősített többséget, ezt a kizárólagos »uralást« csak az alkotmányossági kultúra relativizálhatja, amely a jogalkotás folyamatából a konszenzuális demokrácia elvét eleve nem zárja ki.”
A palantírt használni nem kell félnetek jó lesz
Közeledve az országgyűlési választásokhoz sokan néznek Tolkien mesebeli látókövébe és beszélnek arról, amit láttak.
Havas Henrik hozta a formáját: belerúgott a miniszterelnökbe és a Mandinerbe is (VIDEÓ)
Az újságíró ismét lesújtó véleménnyel volt lapunkról, míg a miniszterelnököt egy „szar cselédnek” nevezte a JÓLVANEZÍGY YouTube-csatorna műsorában.
Leleplezték Magyar Péter ördögi tervét: elképesztő módszerrel akarta magához ragadni a hatalmat
Hátborzongató forgatókönyvet ismertettek.
Mandiner exkluzív: kőkeményen megmondta a német rendőrszakszervezeti vezető, milyen sors várhat hazánkra
Külföld
Manuel Ostermann a 2015-ös migránsválságot is sűrűn emlegette, emellett arról is beszélt, hogyan látja az átlagnémet Magyarországot – nos, teljesen máshogy, mint gondolnánk. Exkluzív interjúnk!
Ébresztőt fújt a tiszásoknak Hont András – itt az új Kontextus (VIDEÓ)
Az újságíró, publicista Megadja Gábornak elárulta a beszélgetés során, hogy miként vált a NER hangos kritikusából a NER kihívójának még hangosabb bírálójává.
Ukrán határőrök súlyosan bántalmazhattak egy férfit egy magyar falu közelében
Az áldozatot állítólag egy pincében rugdosták.
Lövöldözés Belgrádban: többen is megsebesültek egy éttermi támadásban
A rendőrség tájékoztatása szerint az ismeretlen tettes három férfit és két nőt sebesített meg, az egyik nő állapota súlyos.
Összesen 21 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tango47
2016. február 02. 13:14
"Az Alkotmánybíróságnak alkotmányos felhatalmazása van, hogy a szuverén által megalkotott normákat alkotmányossági szempontból felülvizsgálja."
Ez rendbe van, de nem a csak az ő képzeletükben létező "láthatatlan alkotmány" alapján!
Válasz erre
12
3
lajkakutyus
2015. június 24. 18:15
A népfelség elve közvetett demokrácia útján az államhatalom útján érvényesül.
Minden további hatalmi ág is ebből szerzi a jogosítványait, és csak párhuzamosan működhet de nem nőhet az államhatalom fejére.
Holló elvtárs próbál csűrni-csavarni, hogy a jogrendet, államrendet piszkálgassa, de legálisan a mai hatalom helyzetét és prioritását nem kérdőjelezheti meg.
Tetszettek volna választást nyerni!!!
Válasz erre
0
0
A helység galagonya
2015. június 24. 14:01
barom
Válasz erre
0
0
DFK
2015. június 13. 17:54
Na ja, hogy nem elvtársak vannak hatalmon, most nem ér a többség.
Válasz erre
1
1