Ft
Ft
6°C
0°C
A többségi demokrácia nem jogállami kategória
2015. június 01. 17:07
Az Alkotmánybíróságnak alkotmányos felhatalmazása van, hogy a szuverén által megalkotott normákat alkotmányossági szempontból felülvizsgálja. Interjú.
2015. június 01. 17:07
„A hatalom oszthatatlanságának elmélete szerint a népszuverenitás megtestesítője az Országgyűlés. Az elméletet vallók nem fogadják el az Alkotmánybíróság létét, aktivistaként értelmezik megnyilvánulásait. Ma is léteznek ilyen kritikai álláspontok? Mennyiben nyilvánult meg ez a 2010-es alkotmányozás idején az Alkotmánybírósággal szemben?
Az Alkotmánybíróságon belül is van ilyen álláspont, amely inkább 2012 után rajzolódott ki. Ez abban fogalmazódik meg, hogy a szuverén Országgyűlés, a többségi demokráciát megtestesítő törvényhozó hatalom nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés viszonyában. Egyszerűbben fogalmazva: 15 ember nem lehet szuverén, így a szuverén hatalom figyelembevételével kell alkotmánybíráskodni. Ez együttműködést jelent az alkotmányos szervek között, amit különbözőképpen lehet értelmezni. Az együttműködés kaphat olyan értelmezést is, hogy a testület önmérsékletet tanúsít a törvényhozó hatalom javára. Álláspontom szerint a többségi demokrácia nem jogállami kategória, az alkotmányos többség jelenti a jogállami kategória tartalmát. A csak többségi döntéssel az alkotmányossági szempontok háttérbe szorulhatnak. A szuverén döntést tiszteletben kell tartania mindenkinek, az Alkotmánybíróságnak is. Az Alkotmánybíróságnak azonban alkotmányos felhatalmazása van, hogy a szuverén által megalkotott normákat alkotmányossági szempontból felülvizsgálja. Nagyon nehéz megmondani, hogy mi az az önmérséklet, ami az Alkotmánybíróságot szükségszerűen kell, hogy motiválja a törvényhozás kontrollja során.
A 2010-es alkotmányozás során a kétharmados, új nevükön sarkalatos törvények száma nem csupán nőtt, de alapvetően más tárgykörökben szabályoznak. Könyvében így fogalmaz: »A kétharmados törvényhozás közjogi rangja, alkotmányos funkciója a napi politika eszközévé silányult…«. Ön szerint mit kell szükségszerűen kétharmados többséggel szabályozni és mit érdemes?
Ez egy nagyon izgalmas közjogi probléma mind a mai napig. Annak idején a közjogászok egy részének az volt a határozott álláspontja, hogy igazából nincs is szükség kétharmados törvényekre. A differenciáltabb megközelítés nyilván az volt, hogy vannak olyan törvényhozási tárgyak, melyek alkotmányos legitimitásának erőteljesebbnek, szinte az Alkotmánnyal rokonnak kell lennie. A rendszerváltás után ezeknek a törvényeknek széles skálája alakult ki. Az 1990-es Alkotmány módosítás leszűkítette ezeknek a törvényhozási tárgyköröknek a körét, ugyanis a túlzó kétharmados törvényhozás, gyakorlatilag eliminálja a Kormány felelősségét, így a végrehajtó hatalom nem tudja felelősséggel ellátni feladatát. Az Alkotmánybíróság több alkalommal is értelmezési segítséget adott. Az értelmezések kimondták, hogy csak kétharmados többséggel lehetséges az adott törvényhozási tárgynak, az erről szóló törvényeknek a meghozatala, továbbá azok lényeges tartalmának módosítása és kiegészítése. A nem lényeges tartalmak akár egyszerű törvényhozási tárgyak is lehetnek. Álláspontom szerint kétharmados tárgyköröknek kell lennie az alkotmányos alapintézményekre vonatkozó törvényeknek, gondolok itt az Alkotmánybíróságra, az önkormányzatokra, a bíróságokra, az ügyészségre, az Állami Számvevőszékre.
Ennek fényében, úgy gondolja, hogy egy túlzó kétharmados törvényhozás megkötheti egy későbbi kormány kezét bármilyen tekintetben?
Alapvetően. A kormányzó pártok elnyerték a mandátumok kétharmadát és ez egy különleges közjogi helyzetet eredményezett. Ez egy magyar adottság és ezzel tudni kell bánni. A politikai hatalom alkotmányos kultúrájának fontos része kell legyen, hogy ezt a kétharmados dominanciát a kedvezményezett politikai erő hogyan gyakorolja, értelmezi kormányzati tevékenységében. Alaki alkotmányossági szempontból nyilvánvaló, hogy ez a felhatalmazás – leegyszerűsítve – azt jelenti, hogy a kétharmados többségnek csak alkotmányos korlátja van, azon belül minden megtehető, a jogrendszer és az államszervezet radikális átalakítása egyaránt. Ha viszont abból indulok ki, hogy miért született meg valamikor a minősített többség elve, akkor más szempont, például az önmérséklet is figyelembe vehető. A minősített többség – eredeti – funkciója, hogy szélesebb legitimitás kerüljön az adott, nagy jelentőségű parlamenti döntések mögé. A minősített többség elve szerint, ne csak a kormányzatot uraló, jellemzően egyszerű többség szavazataránya döntsön, hanem ebben a döntésben az ellenzéknek is legyen szerepe. Amennyiben a kormányzó erő uralja a minősített többséget, ezt a kizárólagos »uralást« csak az alkotmányossági kultúra relativizálhatja, amely a jogalkotás folyamatából a konszenzuális demokrácia elvét eleve nem zárja ki.”
Gajdics Ottó: „Nem értem ezt az 1,3 millió honfitársamat – mégis milyen reményt fűznek Magyar Péterhez?!”
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
Pressman már az amerikaiaknak is irtó ciki volt: a lehetséges utódja mindent helyreállítana
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
LMBT-aktivisták a magyar gyermekvédelmi törvény felülírására biztatják az EU Bíróságát
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
Szakember állítja: Magyar Péter nem alkalmas az ország vezetésére
Magyar Péter feltűnése előtt még nem látott arra példát, hogy bárki politikai tőkét kovácsoljon magánéleti válságából.
Világszerte rengetegen állnak ki Orbán Balázs és a tudomány, a kutatás, illetve a szakmai teljesítmény védelme mellett
Külföld
Peruból, az Egyesült Királyságból, Hollandiából, Németországból és Japánból is érkeztek reakciók az ELTE-botrányra.
Összesen 21 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tango47
2016. február 02. 13:14
"Az Alkotmánybíróságnak alkotmányos felhatalmazása van, hogy a szuverén által megalkotott normákat alkotmányossági szempontból felülvizsgálja."
Ez rendbe van, de nem a csak az ő képzeletükben létező "láthatatlan alkotmány" alapján!
lajkakutyus
2015. június 24. 18:15
A népfelség elve közvetett demokrácia útján az államhatalom útján érvényesül.
Minden további hatalmi ág is ebből szerzi a jogosítványait, és csak párhuzamosan működhet de nem nőhet az államhatalom fejére.
Holló elvtárs próbál csűrni-csavarni, hogy a jogrendet, államrendet piszkálgassa, de legálisan a mai hatalom helyzetét és prioritását nem kérdőjelezheti meg.
Tetszettek volna választást nyerni!!!
A helység galagonya
2015. június 24. 14:01
barom
DFK
2015. június 13. 17:54
Na ja, hogy nem elvtársak vannak hatalmon, most nem ér a többség.
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
origo.hu
Újabb megdöbbentő lépés Bidenéktől: nemcsak a világháborút robbanthatják ki, milliárdokat is kaszálhatnak
mandiner.hu
"Döntöttem" - Életreszóló döntést hozott Epres Panni, rengetegen támogatják benne
borsonline.hu
Háború Ukrajnában - Ledobták az elefánt nevű bombát az oroszok + videó
hirtv.hu
Megszólalt Andrei Mangra a botrányról, erre számíthatnak a Dancing with the Stars nézői
ripost.hu
Reagált a német kancellár az orosz ballisztikus rakétacsapásra
magyarnemzet.hu
Brüsszelben és Bécsben is felkapták a fejüket: fontos versenyt nyert meg Budapest
mandiner.hu
Pénteki sportműsor: ellenfelet kap a magyar válogatott az NL-osztályozóban; pályán a Bayern és a PSG
nemzetisport.hu
Zaluzsnij bejelentette: elkezdődött a harmadik világháború
mandiner.hu
Orbán Viktor is reagált Magyar Péter szavaira: nem teszi ki a kirakatba, amit kapott (VIDEÓ)
mandiner.hu
Szem nem marad szárazon: Szoboszlairól olyan történet terjed a neten, ami végleg legendává emeli
mandiner.hu
Két országban is rettegnek: Magyarország területeket vesz el tőlük a háború után
mandiner.hu
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.