Bayer, Stumpf, Thürmer jr. (megjegyzésposzt)

ez a pszichopata a Tudományos Akadémia hivatalos álláspontját képviseli a fröcsögéseiben?

Elek Gábor tipikus példája a nárcisztikus mindent tudó pojácának, aki azt hiszi, ha valamiben jó akkor mindenben jó. Jól ír, mindenről az ő véleménye a legjobb, mindig neki van igaza, legjobb, legszebb... :D Eleket olvasva Hérakleitosz szavai jutnak eszembe: "Az ismerethalmaz nem tanít meg értelemre." És Füst Milán aki azt írja: "Nincsen sivárabb, agy-szárítóbb munkálkodás, mint mikor az ember állandóan okos." (Bár ebben a matematikai nagyonjósággal kapcsolatban azért vannak kétségeim. Ismerve hogy ez a belterjes bagázs milyen előszeretettel veregeti egymás vállát.) Magyar Tudományos Akadémia --- A tudomány a gondolatot az utóbbi négyszáz év alatt ugyanúgy elnyomta, mint a középkorban a vallás. Akkor laikusnak bélyegezték azt, aki a dolgokhoz úgy szólt hozzá, hogy az a hivatalosok tetszését nem nyerte meg. Ma e laikusokat dilettánsoknak hívják. Akkor felszenteltnek nevezték a szakembert, ma szakembernek a felszenteltet. A dolgokat csak egy bizonyos módon volt szabad felfogni, és csak minősített, cégjelzett igazságot fogadtak el. Az eredmény mindkét esetben a gondolat szabadságának elveszése volt. Az a tudomány, amely a középkori vallással szemben éppen a szabad gondolat és a teljes igazság nevében lépett fel, ugyanolyan dogmatikus skolasztikává lett, s így a szabad gondolkozásnak és az igazságnak éppen olyan ellensége volt, mint a vallás. Az igazságszenvedély szcientifizmussá lett, élettelen és érdektelen tételek rendjévé, amelyben már nem az eleven szellem fejezte ki önmagát, hanem valami más. Négyszáz évvel ezelőtt a tudomány azzal indult, hogy a lét nagy kérdéseit megoldja; a helyzet ma az, hogy a semmin keresztül az űrbe tart. "A magas civilizáció — írja Nietzsche — csak széles talapzaton állhat, erősen és egészségesen konszolidálódott középszerűségen. Ezt szolgálta és szolgálja a tudomány." A tudomány "teljes egészében a középszerű ember világához tartozik". — És mindig is fog. Ezért leküzdhetetlen. A tudomány szerepe a közép világához tartozik. A magas szellemiséghez, a szabad, nagy emberhez semmi köze. A tudomány az utilitarisztikus bourgeois-ból nő ki. A polgárság érdekideológiája. "Az igaz és abszolút tudományos szabadság — írja Scheler — nem a tudományos szellem autonóm erejéből fakadt, hanem társadalmi tényezők határozzák meg." Még pontosabban: "...az újkori tudomány gyökerében... a természet fölött való szisztematikus uralom mindenáron való kiterjesztése áll; a természetről való tudás mértéktelen felhalmozása és kapitalizálása úgy, hogy ha nem is tud a természet fölött végérvényes uralmat gyakorolni, de legalább az uralom lehetőségét valamiképpen fel tudja tételezni és el tudja gondolni". Ez a dekretális tudományosság az újkori démonikus hatalmi ösztön "kategoriális gondolat-apparátusa". Az újabb gondolkozók csak visszatértek és megerősítették Nietzschének azt az eredeti gondolatát, amely a tudományban a középszerűség, vagyis a polgárság uralmi törekvését látja. Ebből természetszerűen következik, hogy az ember a tudomány örve alatt valamit tanul, aminek a valósághoz vagy egyáltalában semmi köze, vagy a valóság kérdése másodrendű. A cél nem az, hogy az ember valamit megismerjen. Éppen ezért az ember olyat tanul, ami nem érdekli; legfeljebb az érdeklődés nem tárgyra vonatkozik, hanem a tanultság által elérhető eredményre. Mikor aztán az eredmény megvan, akkor a tárgy, mint a hatalmi helyzethez vezető út érdekes, de csak mint út, és nem mint ismeret. A tárgy sohasem volt a lény primer tápláléka. Ez a tudáshalmozás (szaktudós, szakember) magyarázata. Scheler a tudás kapitalizálásának hívja. Ahol a súly a közvetlen tudásra esik, ott a sok sohasem lehet fontos. Az, ami mély és tiszta, nemcsak határt szab önmagának, hanem tudja, hogy belőle a megengedettnél több már szentségtörés. A szaktudás nem primer követelmény, hanem a hatalmi helyzet elérésére szolgáló arzenál. Ezért kell minden felhalmozott szaktudásnak okvetlenül pszeudoegzisztenciálisnak lenni. A tudományos gőg legfontosabb ismertetőjele az, amit a George-kör Selbstkorrektur der Wissenschaftnak hív. A tudomány e folyamatos önigazítása a tudós gőgjének azt az oldalát mutatja meg, amelyet rendesen a tudósi szerénység neve alatt ismernek. Ez az a burok, hogy ő a tudománynak egyszerű és szerény munkása, nem ad végső eredményeket, hanem a távoli jövőben elérendő abszolút igazság megtalálásán fáradozik. Nagy körültekintéssel az abszolút igazság épületéhez szerény téglát rak le, mire a következő tudós ugyanolyan nagy körültekintéssel ezt a téglát elveszi, és másikat tesz le. De a következő megint elveszi, és így tovább. Így igazítja ki magát a tudomány, mialatt az igazság keresésének feladata el is felejtődik. És ez természetes is. Hiszen az igazság kutatása ürügy volt, és a tégla lerakásának is csak szertartás jellege van. A szellem entrópiája után teljesen új helyzet támadt. Tudás ezek után csak mint csalás volt lehetséges. Ennek természetszerűen két oldala van: az ember (öncsalás) és a világ (világcsalás) felé. De a kettő egy: mert az embernek a világban elfoglalt hamis helyzetéből keletkezik. Lehetetlenné vált a tanítás is: részben mert kiderült, hogy a tudós tanítása sohasem volt egyéb, mint hatalmi aktus, részben, mert most leleplezve már nemcsak tanítani, illetve uralkodni akar, hanem ezen felül még öncsalásban is van, és a világot is meg akarja csalni, végül pedig nincs mit tanítani ott, ahol nincsen ismeret. Tudjuk, hogy az életnek vannak tünetei, amelyek, mint a rák, nem sorvadásszerűen, hanem túltengésszerűen pusztítanak. -Hamvas Béla- --- "A tudomány a gondolatot az utóbbi négyszáz év alatt ugyanúgy elnyomta, mint a középkorban a vallás. Akkor laikusnak bélyegezték azt, aki a dolgokhoz úgy szólt hozzá, hogy az a hivatalosok tetszését nem nyerte meg. Ma e laikusokat dilettánsoknak hívják. Akkor felszenteltnek nevezték a szakembert, ma szakembernek a felszenteltet. A dolgokat csak egy bizonyos módon volt szabad felfogni, és csak minősített, cégjelzett igazságot fogadtak el. Az eredmény mindkét esetben a gondolat szabadságának elveszése volt." "Minden ismerősid rád támadtanak, rád dőltek az ősi kollégyom-falak, zargatták a költőt morc professzorok, átkokat üvöltött mindenegy torok." "gyűlnek a tenger foltjai Golgotha árad óriás kereszten függ Csokonai kétoldalt Tóth Árpád s Gulyás"

"A paraziták fel fogják zabálni ezt az országot, ellenük nem lehet kerítéseket emelni." Ezt mondhattad volna az előtt, mikor az SZDSZ-MSZP hatalomra került...

"A nép, az istenadta nép, pedig rájön arra, hogy sokkal könnyebb stumpfandrást csinálnia gyerekeiből, mint gondolkodó embert" Na megint egy senki aki ismert emberek ekézésével akar magának hírnevet szerezni, ha már az eszével, tudásával, tehetségével ez nem megy. Ez az Elek (egyébként ki a fax ez a figura?) a cipőfűzőjét nem köthetné be a Stumpfnak vagy a Bayernek. Remélem nem segítik ebben sem a Stumpf, sem a Bayer azzal, hogy leereszkedve ennek az idiótának szintjére válaszolnak neki.