- 87 óta jártuk a zalai dombokat apával. Akkortájt szerettek bele ebbe a helybe. Pécsről jöttünk, szőlőnk még nem volt. Apunak hozták a bort a betegei. Egyszer azt mondta anyunak: »Vagy elköltözünk, vagy szőlőt telepítünk, annyi rossz bort kell, igyunk mostanában.« Valahogy így indult az első hazai kézműves története.
- Van, amin változtattatok a borkészítésben?
- Ahogy nem mindegy egy gyereknek, hogy a 38. vagy a 40. hétre születik, mi is a tökéletes érettségre törekszünk. Érleltebb, tartalmas, vastag borokat készítünk. Csak az Esküvé stílusán változtattunk. Az most frissebb, fürgébb lett, több olaszrizlinggel.
- Akkor folytatjátok tovább, Biankával.
- Mindenben egymás ellentétei vagyunk. Így tökéletesen kiegészítjük egymást ebben a Bussay történetben. Mint a rajnai az olaszrizlinget Apu Esküvéjében.”