A rendező szerint dokumentarista megközelítésű Vespában egy cigány kisfiú megpróbáltatásait követhetjük nyomon, a filmben csak a cigány karakterek segítik, mindenki, de tényleg mindenki más ellenséges vele szemben (Budapesten például egy négyfős társaság a telefonját is elveszi). Igazi propagandafilm, ráadásul rosszul elkészített, csetlő-botló propaganda. Hogy a 2010-es Filmszemlén még a magyar mezőnyből is kiemelkedően életidegen párbeszédeket előadó, amatőr főszereplő a legjobb színészi alakításért járó különdíjat kapott, az a magyar filmipar adott korszakának jellegzetes válságtünete.
A Vespa nem csak rám gyakorolt nagy hatást, az IMDb-n versenyben van a minden idők legrosszabb magyar filmje címért. A nemes versengés pillanatnyi állása szerint az előkelő 4. helyen áll, olyan legendás rosszfilmeket előzve meg, mint az Álom.net vagy a Kis Vuk, sőt, még a Mandiner által is méltatott, minősíthetetlen Elment az Öszöd 1,8-as közönségértékét is alul tudja múlni a maga 1,5-ös mutatójával (ahogy az ott szerzett 2-es értékeléshez sem láttam még hasonlót a Porton).
A magyar haladó filmművészetet alighanem pótolhatatlan veszteség éri, ha Groó nem dolgozza fel a tiszaeszlári pert, amit alig-alig enyhít, hogy a téma nem teljesen érintetlen. Erdély Miklós 1981-es, a maga idejében betiltott kísérleti filmje, a Verzió Krúdy maestro műve alapján foglalkozik Solymosi Eszter történetével (a film az IMDb-n 7,5-ös, a Porton 7,6-os közönségértékeléssel bír jelenleg):