A magyar haladó filmművészetet alighanem pótolhatatlan veszteség éri, ha Groó nem dolgozza fel a tiszaeszlári pert, amit alig-alig enyhít, hogy a téma nem teljesen érintetlen.
Nem támogatta tovább a Filmalap a tiszaeszlári ügyvéd életéről szóló filmet, mert a szélsőjobboldal ma egy marginális kérdés Magyarországon – leplezte le már címével is a szörnyű magyar filmes közállapotokat 444. A haladó híroldal néhány nappal ezelőtti vezető anyaga Groó Diána megpróbáltatásait mutatja be, aki csak forgatókönyv-fejlesztésre kapott pénzt a Magyar Nemzeti Filmalaptól, filmre viszont nem.
Az Az Ügyvéd munkacímen futó, tervezett film a 444 megfogalmazásában „a tiszaeszlári vérvád során az áldozatokat képviselő ügyvéd, Eötvös Károly életéről” szólna, azonban a Krúdy Gyula által is több száz oldalon megörökített (A tiszaeszlári Solymosi Eszter), hírhedt perben Eötvös nem az áldozatot, hanem a vádlottakat képviselte (hogy volt-e egyáltalán áldozat, a per során nem derült ki, a Tiszából előkerült női holttestet az édesanya és a nővér nem azonosították az eltűnt cselédlánnyal).
Bár a példás visszafogottságáról ismert 444 szerzője csak a „Vespa című filmjével és a magyar állami támogatás nélkül készített Regina című dokumentumfilmjével ismertté váló Groó” fordulattal hivatkozik az alkotóra, a neve még számomra is ismerősnek tűnt. Aztán beugrott, honnan: egyrészt annak idején megnéztem a Vespát, ami komoly hatással volt rám, másrészt a film nyitóhétvégéjéről az Index, az Origo és a Vastagbőr is megemlékezett 2010-ben:
Groó Diána filmjét csak 91-en látták
Ez a Vespa nem ment messzire
769 ezer adóforint nézőnként
A rendező szerint dokumentarista megközelítésű Vespában egy cigány kisfiú megpróbáltatásait követhetjük nyomon, a filmben csak a cigány karakterek segítik, mindenki, de tényleg mindenki más ellenséges vele szemben (Budapesten például egy négyfős társaság a telefonját is elveszi). Igazi propagandafilm, ráadásul rosszul elkészített, csetlő-botló propaganda. Hogy a 2010-es Filmszemlén még a magyar mezőnyből is kiemelkedően életidegen párbeszédeket előadó, amatőr főszereplő a legjobb színészi alakításért járó különdíjat kapott, az a magyar filmipar adott korszakának jellegzetes válságtünete.
A Vespa nem csak rám gyakorolt nagy hatást, az IMDb-n versenyben van a minden idők legrosszabb magyar filmje címért. A nemes versengés pillanatnyi állása szerint az előkelő 4. helyen áll, olyan legendás rosszfilmeket előzve meg, mint az Álom.net vagy a Kis Vuk, sőt, még a Mandiner által is méltatott, minősíthetetlen Elment az Öszöd 1,8-as közönségértékét is alul tudja múlni a maga 1,5-ös mutatójával (ahogy az ott szerzett 2-es értékeléshez sem láttam még hasonlót a Porton).
A magyar haladó filmművészetet alighanem pótolhatatlan veszteség éri, ha Groó nem dolgozza fel a tiszaeszlári pert, amit alig-alig enyhít, hogy a téma nem teljesen érintetlen. Erdély Miklós 1981-es, a maga idejében betiltott kísérleti filmje, a Verzió Krúdy maestro műve alapján foglalkozik Solymosi Eszter történetével (a film az IMDb-n 7,5-ös, a Porton 7,6-os közönségértékeléssel bír jelenleg):
A szlovák–cseh–magyar koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Forrás című dráma a július 3-án kezdődő 60. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába is meghívást kapott.
Ahogy többször elmondtam, erősen torzítóak a nominális GDP összehasonlítasok.
Több rekord is megdőlt az álomgyárban.
Vasárnap ünnepli születésnapját Hollywood egyik utolsó keménylegénye.
Mint minden rendszer, ez is úgy indul el most hódító útjára, hogy lendületesen hangsúlyozza, hogy ő „más”, hogy ő majd megmutatja, hogy lehet más a politika.
Ez mind szép és jó, de nem inkább a svédországi Helsingborgban, a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozóján elhangzottakról kellene tájékoztatnia a nagyérdeműt?
A pénzügyi tárca szerint az új kata ismét lehetővé tenné a cégeknek történő számlázást, miközben garanciákat építenének be a visszaélések megakadályozására.
A tengeri életmentő ügynökség közvetlen közelében.
