Ft
Ft
21°C
13°C
Ft
Ft
21°C
13°C
09. 18.
csütörtök
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
09. 18.
csütörtök
Hírek
Vélemények
Hetilap
maronita Libanon Örményország keresztény vallás Bucsy Levente XIX. Nerszész Péter interjú iszlám Közel-Kelet vélemény kopt örmény

Nem korszerűtlen a kereszténység

2015. május 26. 15:04

Hogy különböző országok nem veszik bele az alkotmányukba a keresztény gyökereket, az is hiba, erről is állandóan beszél a Szentatya. Helytelen közelítés azt látni, hogy nem korszerű a kereszténység. Interjú.

2015. május 26. 15:04
XIX. Nerszész Péter
MNO

„Ön ugye nem Örményországban él, hanem Libanonban, gyakorlatilag az »iszlám tenger« partján. Hogyan látja a katolikus emberek, közösségek helyzetét, jövőjét a térségben?


Azt tudni kell, hogy Libanon az arab térség egyetlen olyan országa, amely kereszténynek mondható, és amelynek az elnöke az alkotmány szerint maronita keresztény mindig. A másik, amit érdemes figyelembe venni, hogy az iszlám szunnita áramlata most mindenhol uralkodni szeretne, viszont a síita áramlat egyre erősödik, és Irán támogatja. Ez a kettő irányzat egymás ellen harcol; ha ebből kivonulnának a keresztények, akkor ezek folyamatosan vérontást produkálnának. A keresztényeknek itt béketeremtő szerepük van. A kérdést nem megkerülve: ez a terület, a Közel-Kelet, ahol a kereszténység megszületett, és évszázadokon át őrződött, ott egészen biztosan mindig meg fog maradni a kereszténység.

Itt, Európa közepén sokan nem ennyire derűlátóak. Mintha a korszerűtlenség gondjával küzdene a kereszténység itt, Nyugaton, az emberek nem mindig érzik érvényesnek a tanítását az ő hétköznapjaikban. Ön mint vallási vezető hogyan látja az örmény katolikus vallás gyakorlóit e téren?

A Közel-Keleten, illetve Libanonban nem merülnek fel ilyen problémák, persze nem zárnám ki, hogy egy-két ember nálunk is így gondolkodik. Nagyon általános, hogy az emberek mélyen kötődnek a vallásukhoz, a hitükhöz. Hogy Európában felmerül, hogy nem eléggé korszerű a kereszténység? Erre a válaszokat maga Ferenc pápa adja meg, folyamatosan arra hívva fel a figyelmet, hogy ez egy nagyon helytelen gondolkodás. Hogy különböző országok nem veszik bele az alkotmányukba a keresztény gyökereket, az is hiba, erről is állandóan beszél a Szentatya. Helytelen közelítés azt látni, hogy nem korszerű a kereszténység.

Azért az látványos, hogy akár Keletre, akár Nyugatra nézünk, a vallási vezetők megjelenése régi hagyományokat őriz. Le szokta venni néha ezt a viseletet? Vagy ez tilos? Kérem, mutassa be, mi van önön!

Az évszázadok során kialakult az egyházban és a szerzetesrendekben, hogy a rájuk jellemző ruhát hordják. Ha meglátják őket az emberek, rögtön tudják, hogy egyikük ilyen rendi vagy amolyan egyházhoz tartozó. A ruhát minden nap hordani kell. Magunkra fordítva a szót, amikor 1742-ben hivatalosan is kialakult az örmény katolikus egyházi hierarchia, akkor vált el a mi ruhánk az örmény apostoliakétól. Utána változott a mi ruházatunk, hogy meg lehessen különböztetni minket egymástól. Az örmény apostoliaknak csúcsos fejfedőjük van, nekem pedig ilyen, amit most lát. De én is minden nap hordom ezt. Libanonban is azonnal bárki tudja, hogy ki az, aki örmény pap, ki az, aki szír pap, kopt vagy maronita. Általában a keleti egyházak konzervatívak, és megőrzik ezeket a ruhákat, és utódaikra rá is hagyományozzák a vezetők.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 19 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
acido domingo
2015. június 15. 23:25
'Sokkal kisebb volt a távolság a római polgár és a zsidó történetek között, mint manapság a keresztény igazi jelentése és a mai ember a szabályokban/korlátokban válogató és csak részben elfogadó szellemisége között.' Ez csak részben igaz. Hiába volt a vallási sokszínűség, a zsidóknak komoly erőfeszítésekbe került, hogy megtűrjék őket. A kereszténységet pedig szinte azonnal elkezdték üldözni, amint tisztázódott, hogy itt nem egy zsidó szektáról van szó. A keresztény tanítást sem vették komolyan. Pál apostolt például egyszerűen kinevették Athénban, amikor Jézus feltámadásáról beszélt.
Válasz erre
0
2
acido domingo
2015. június 15. 23:25
Azt hiszem, a meneküláradat kapcsán beszéltél gyarmatosításról. Úgy néz ki, hogy mások is olvasták a kommentedet: http://index.hu/kulfold/2015/05/28/robert_kaplan_imperializmus_kozel-kelet_iszlam_allam/
Válasz erre
0
2
Csomorkany
2015. május 28. 16:39
Hát, mindenesetre jó, hogy a közbeszédben is fölvetik a témát, de ez még messze van attól, hogy átmenjen a gondolat. Pedig ha beavatkozni nem akarunk, menekülteket nem fogadunk, akkor sokkal nagyobb emberi tragédiákért leszünk felelősek, és egy végső civilizációs összeomlás is a levegőben lóg.
Válasz erre
0
0
Csomorkany
2015. május 28. 14:32
A kötelező holokausztoktatásnak tárgyi értelme nem sok van, inkább a radikáljobbosok arcába dobott kesztyűként értek vele egyet. Sok nem odavaló személy fogja emiatt elkerülni a Pázmányt, és az nem baj.
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!