A kiválóság védelmében, a középszerűség ellenében

2015. május 12. 15:46

Nem igaz az a liberális fantázia, miszerint az emberek alapvetően jók, és mindig a jót fogják cselekedni, amíg ezt szabadon engedik nekik.

2015. május 12. 15:46
Roger Scruton
Danube Institute

„A kiválósággal szembeni ellenérzés csak a középszerűség terjedését segíti. Az irigység, az ortodoxiára való vágy és a bűnbakképzés az emberi természeti olyan jellemzői, amelyektől a kisebbségeket meg kell védeni. Az egyenlősítésre való hajlam megöli a kiválóságot, és mindenkire középszerűséget kényszerít, de egy demokráciában a kisebbségnek megvan a lehetősége, hogy védekezzen. Roger Scruton angol politikai filozófus ezekről beszélt a Baltimore-i Egyetemen tartott előadásában; melynek szerkesztett változatát a The Imaginative Conservative publikálta.

A demokrácia egyik veszélye, hogy az könnyen a többség zsarnokságává válhat. Ekkor a döntések a többség által és a többségért fognak születni. Egy ilyen rendszerben nem jut hely a kisebbségnek és az egyet nem értésnek. Ezt Alexis de Tocqueville és John Stuart Mill is felismerte. Előbbi azonban azt figyelte meg Amerikában tett utazása során, hogy ez mégsem történt meg az Egyesült Államokban − kezdi előadását Roger Scruton.

Azt mindkét szerző felismerte, hogy egy demokrácia csak akkor működik, ha lehet vitatkozni a mindennapi ügyekről. Ez pedig csakis akkor lehetséges, ha az egyet nem értés joga biztosított. Az emberek viszont nem szeretik az egyet nem értést, így a többséget rá kell kényszeríteni, hogy elfogadja: vannak olyanok, akik nem tagjai a többségnek. Scruton szerint egy ilyen politikai rend kizárólag egy alkotmány által tartható fent, amely a nép érzelmei fölött áll és annak határokat szab.

Scruton úgy véli, hogy az embereknek szüksége van irányításra. Véleménye szerint nem igaz az a liberális fantázia, miszerint az emberek alapvetően jók, és mindig a jót fogják cselekedni, amíg ezt szabadon engedik nekik.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 29 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
alkibiadesz
2015. május 18. 08:37
Scruton ugyanazt mondja mint Kalliklész, csak az utóbbi őszintébb: "Egy férfihoz nem is illik a más jogtalan cselekedeteit eltűrni; ez csak rabszolgának való, akinek jobb meghalni, mint élni, mert ha igazságtalanul megtámadják s lábbal tiporják, nem tud segíteni sem magán, sem máson, aki a szívéhez közel áll. Ezért a gyönge embereket és a tömeget tartom a törvények szerzőinek. A maguk javára, a saját hasznukra hoznak törvényeket és határozzák meg, mit kell dicsérni, mit gáncsolni. El akarják ijeszteni az erősebb s mindenben tehetősebb embereket, hogy ne törjenek többre, mint mások; azért mondják, hogy a hatalmi vágy rút és jogtalan; sőt hogy a jogtalanság épp abban áll, ha valaki hatalomból, vagyonból nagyobb részt kíván. Ők maguk, mint hitványabbak, boldogan beérik az egyenlő mértékkel."
alkibiadesz
2015. május 18. 06:01
Scruton szerint: "Először is, az emberek neheztelnek mások vagyonára, státuszára és tehetségére." Amiről Scruton ír az nem a neheztelés, hanem a puszta irigység. Irigyelhetjük mások vagyonát, státuszát és tehetségét, de csak az igazságtalanul szerzett vagyon és státusz miatt neheztelhetünk valakire. Az irigység és a neheztelés összemosása tehát vagy tévedés, vagy tudatos csúsztatás. (Ismerve Scruton "érvelését" inkább az utóbbi.)
hátakkor
2015. május 13. 10:06
"Scruton szerint egy ilyen politikai rend kizárólag egy alkotmány által tartható fent, amely a nép érzelmei fölött áll és annak határokat szab." szegény britek de jure alkotmány nélkül is van politikai rendjük..
yes_we_can
2015. május 12. 21:04
Olvasnivaló e tárgyban: A tömegek lázadása · José Ortega y Gasset;A civilizált emberiség nyolc halálos bűne · Konrad Lorenz. Ezek az urak pont erről elmélkedtek.Nem is rosszul.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!