„A kiválósággal szembeni ellenérzés csak a középszerűség  terjedését segíti. Az irigység, az ortodoxiára való vágy és a  bűnbakképzés az emberi természeti olyan jellemzői, amelyektől a  kisebbségeket meg kell védeni. Az egyenlősítésre való hajlam megöli a  kiválóságot, és mindenkire középszerűséget kényszerít, de egy  demokráciában a kisebbségnek megvan a lehetősége, hogy védekezzen. Roger  Scruton angol politikai filozófus ezekről beszélt a Baltimore-i  Egyetemen tartott előadásában; melynek szerkesztett változatát a The Imaginative Conservative publikálta.
A demokrácia egyik veszélye, hogy az könnyen a  többség zsarnokságává válhat. Ekkor a döntések a többség által és a  többségért fognak születni. Egy ilyen rendszerben nem jut hely a  kisebbségnek és az egyet nem értésnek. Ezt Alexis de Tocqueville és John  Stuart Mill is felismerte. Előbbi azonban azt figyelte meg Amerikában  tett utazása során, hogy ez mégsem történt meg az Egyesült Államokban −  kezdi előadását Roger Scruton.
Azt mindkét szerző felismerte, hogy egy demokrácia csak akkor  működik, ha lehet vitatkozni a mindennapi ügyekről. Ez pedig csakis  akkor lehetséges, ha az egyet nem értés joga biztosított. Az emberek  viszont nem szeretik az egyet nem értést, így a többséget rá kell  kényszeríteni, hogy elfogadja: vannak olyanok, akik nem tagjai a  többségnek. Scruton szerint egy ilyen politikai rend kizárólag egy  alkotmány által tartható fent, amely a nép érzelmei fölött áll és annak  határokat szab.
 Scruton úgy véli, hogy az embereknek szüksége van irányításra.  Véleménye szerint nem igaz az a liberális fantázia, miszerint az emberek  alapvetően jók, és mindig a jót fogják cselekedni, amíg ezt szabadon  engedik nekik.”