Miért a Hit Gyülekezete adta ki magyarul Udo Ulfkotte konteóit?

„A politikai korrektség természetesen sokaknak (így e cikk szerzőjének is) éppúgy nem tetszik, ahogy Udo Ulfkotténak. Csak épp gyökeresen mást értünk ezen a jelzős szerkezeten. Nekünk, itt az Átlátszónál a píszí testet öltött szimbóluma az a hölgy, aki a Facebookon minden kínálkozó alkalmat megragadva leantiszemitáz bennünket különböző szürreális ürügyekbe belekapaszkodva, az élő fába is belekötve. Vagy amikor hasonló megalapozottságú érveléstechnikával vádolta antiszemitizmussal Romsics Ignácot Gerő András.

Eme módszer alkalmazása legkevésbé sem a tényleges rasszizmussal szembeni harcról szól, sokkal inkább arról, hogy a számukra kellemetlen vagy kínos tabutémák megvitatása helyett a kérdés felvetőjét próbálják alaptalanul szalonképtelenné nyilvánítani. Az alaptalan, mondvacsinált vagy koholt antiszemitázás, rasszizmus-vád pont az igazi kirekesztőket segíti. Hisz minden valótlan gyanúsítás gyengíti a helytálló leleplezés esélyeit. A közvélemény, ha alaptalan, nevetséges antiszemitizmus-, (nemi erőszak-, rasszizmus-, szexizmus-, kisebbségüldözés-, diszkrimináció-,) vádakról hall, hajlamos azt gondolni: az összes ilyen vád alaptalan, az egész csak értelmiségi hiszti, píszí-farkaskiáltás, s a tényleges antiszemiták vagy más kirekesztők is ártatlanok.

Ulfkotte képe erről viszont – aligha meglepően – összeesküvés-elméleti. A politikai korrektség által támogatott bevándorlás szerinte az uniós elit konspirációja. Melynek célja, hogy a népakarattal szemben az olcsó munkaerőt jelentő migrációt erőltesse. Ez kellőképpen népszerű álláspont, hogy akár egy könyvet is a sikerlisták élére röpítsen. Viszont nem ártana kipróbálni, hogy az Ulfkotte által a bevándorlás ádáz ellenzőinek gondolt tömegek felfogása ugyanez maradna-e, ha dönteniük kellene. Felajánlanák nekik, hogy reggelre eltűnnek a bevándorlók milliói, de az általuk végzett munkát nekik kell átvenniük. Annyi pénzért és olyan feltételekkel, ahogyan ők csinálták korábban.

A xenofób, rasszista populizmus és a politikai korrektség harcát legjobban egy filmcímmel lehet tömören definiálni: Alien versus Predator. Vagy magyarosan: faék a faék ellen. Tehát hogyha van egy ostoba, doktriner vagy embertelen nézet, akkor arra egy fordított előjelű ellendemagógiával kell reagálni. Ha valaki általánosító, idegenellenes módon veti fel a bevándorló-kérdést, akkor erre a politikai korrektség úgy reagál, hogy a migránsok beilleszkedési zavarait, a befogadó országok többségének jelentős része, valamint a bevándorlók egyes rétegei közötti interkulturális konfliktusok létét (és kulturális, civilizációs okait) sem szabad elismerni. Ulfkotte viszont a politikai korrektség, a multikulturalizmus kétségtelen válságát, zsákutcás jellegét arra használja, hogy a többségi lakosság bevándorlókkal szembeni általánosító előítéleteit, rasszizmusát mentegesse, sőt legitimálja.

»Informálódjunk inkább ingyenesen az internetről a sok alternatív és szabadon hozzáférhető hírportálról.« –ajánlja Ulfkotte. (287. o) Önmagában ama megállapítással teljesen egyet lehetne érteni, hogy a globális és nemzeti szintű, a politikával rengeteg szálon összefonódott médiavállalatokkal szemben egészséges bizalmatlanság javallott. Az Átlátszó vagy a Direkt36 létrejötte, (illetve az, ami ezt megelőzte az alapítók korábbi munkahelyén, az Indexnél és az Origónál) szintén azt bizonyítja, hogy az oknyomozást könnyebb dzsunkákról folytatni, mint anyahajókról.

De a konteók nem változnak oknyomozássá attól, hogy egy dzsunkáról lövik velük a korábbi anyahajót.”