A halálbüntetés kiváló téma arra, hogy bemutassuk, máshol meg lehet az embereket győzni arról, hogy ez az eszköz morálisan elfogadhatatlan.
„Nagyjából az, ami az egyik oka volt Orbán Viktor hatalomra kerülésének is, és a baloldal jelenlegi válságának is, a fenti két baloldali politikai alapvetés figyelmen kívül hagyása. A halálbüntetés kiváló téma arra, hogy bemutassuk, máshol meg lehet az embereket győzni arról, hogy ez az eszköz morálisan elfogadhatatlan, és a bűnüldözés szempontjából hatástalan. Méghozzá érvekkel, felvilágosítással, politikai akarattal. De Magyarországon valami más történt a baloldalon.
A magyar értelmiség és a politikai elit nem ezt tette, hanem kijelentette, a halálbüntetés, az rossz. Választópolgár, te pedig fogadd el ezt, anélkül, hogy mi elmagyaráznánk, miért. A 90-es évektől kezdve a magyar politika ugyanis egyre inkább nem közösen és tudatosan választott szabályokon alapult, a liberális demokrácia és a kapitalizmus lehetőségeinek megértésén és elfogadásán, hanem egy egyszerű csereüzleten. Fogadjátok el a rendszert, kedves középosztály egy fenntartható jólétért (a szegények ugye nem nagyon játszottak szerepet a rendszerváltás utáni magyar politika történetében mint politikai szereplők). Amikor pedig a jólét elfogyott, beköszöntött a gazdasági válság, a megszorítások, elkezdett lefelé csúszni ez a középosztály, szertefoszlottak a liberális demokrácia nem létező pillérei is.
És nyilván nem egyedül a baloldal és értelmisége felelős ezért a szétfoszlásért. De menthetetlen az a hiány, amelyben a demokrácia vagy az emberi jogok fontosságának elmagyarázása kimaradt ezekben az években. Ez pedig nem a ‘96 utáni Orbán Viktor és a Fidesz feladata, nem a MIÉP, nem a Jobbik, nem az FKGP feladata lett volna.
Mert az nem érv a demokrácia fontosságára, hogy négy láb jó, két láb rossz. A demokrácia ugyanis nem marketingtermék. A demokrácia pont nem önmagában jó dolog, hanem akkor, ha van tartalma, és ha az emberek is érzik, hogy fontos nekik, ha a politika megvédi őket. Ha nem azt látják, hogy az állami vagyon kézen-közön kisurran, ha nem azt látják, hogy egyik pillanatról a másikra utcára kerülnek, ha nem azt látják, hogy ők a kisemberek az egyre gazdagodó politikusokkal szemben. A demokrácia akkor érték, ha védi a közpénzt, a munkavállalót, ha látható, hogy annak minél többen részesei, ha minél több beleszólást engedünk saját ügyeink intézésébe. És ugyanígy, ha a korrupció miatt nem kerül senki börtönbe, ha az emberi jogokat, az alkotmányt pont a kormány sérti meg, védhetetlenné válnak a humanista alapvetések is a közbeszédben.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
„Minket nem lehet elhallgattatni” – mondta Kocsis Máté.
Komoly vita alakult ki a várható listás szavazatok számait illetően Mráz Ágos Sámuel és Róna Dániel között.
A techmilliárdos az X-en posztolta újra a bizonyító erejű posztot.
Ha már egy fullbalos elemző is lehűti a támogatói kedélyeket azzal, hogy unja már az ilyen elemzéseket, mert egyszerűen nem igazak, akkor legalább engedtessék meg a kételkedés joga.
A 21 Kutatóközpont azt állítja, hogy a választópolgárok 28 százaléka Fidesz-szimpatizáns.
Háború, Ukrajna, migráció, adóemelés.
A magyar tenger partjainál ismét látványos jéghalmok alakultak ki, a holland bevándorlási hivatalnak tetemes kártérítést kellett fizetnie menedékkérőknek, Ukrajna és nyugati partnerei érdekes lehetőségekkel számolnak. Ezek voltak a szerdai nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
