Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Az Egyesült Királyság uniós tagsága a többi tagállamnak is érdeke, és Brüsszelnek sokkal inkább ezt a közös érdeket, semmint a bürokratikus előírásokat kell képviselnie.
„David Cameron legkésőbb 2017-ig kíván sort keríteni a népszavazásra, miután reményei szerint sikerült az ország és a választók számára is elfogadható feltételeket kialkudnia Brüsszellel. A gazdasági kompetencia tekintetében nagyon jó referenciájú kormánynak, és élén a miniszterelnöknek most az a legfontosabb feladata, hogy olyan kompromisszumot dolgozzon ki az unióval, amit az átlagpolgártól a UKIP támogatóin át a Konzervatív Párt legmegrögzöttebb euroszkeptikusaiig mindenkivel el tud fogadtatni, hogy a népszavazáson végül a gazdasági érdekek szempontja kerekedjen felül, és a szigetország ne veszítse el a szabad hozzáférést ehhez a hatalmas piachoz.
Ugyanakkor Cameron győzelmének és a UKIP erősödésének fényében az unió vezetői sem tanúsíthatnak olyan elzárkózó magatartást, mint ahogyan Jean-Claude Juncker bizottsági elnök – a brit választási kampány közepén – kizárta az alapszerződés módosítását. Az Egyesült Királyság uniós tagsága a többi tagállamnak is érdeke, és Brüsszelnek sokkal inkább ezt a közös érdeket, semmint a bürokratikus előírásokat kell képviselnie. Már csak azért is, mert azok a szerződések, amelyeknél az egyik fél aránytalan feltételeket erőltet a másik félre, soha nem tartanak sokáig, és ritkán vezetnek produktív együttműködéshez.”