Az élet pártján…

„Lehet vitatkozni a halálbüntetésről – mint ahogy nyilván komoly viták folynak erről jogi berkekben, kriminál-szociológusok és -pszichológusok között, tudós konferenciákon. De nem a »hétköznapi nyilvánosságban«, ahol a laikus megszólalók – éppen laikusságuk okán – megfelelő ismeretek nélkül, az indulatok és érzelmek béklyójában hajlamosak emlegetni a »szemet szemért, fogat fogért« ősi, ám jelen világunkban nehezen elfogadható elvét. Már csak azért sem fogadható el, mert ha valaki nem vette volna észre, az igazságszolgáltatás rendszerének létrehozásával elég régen túlléptünk az önbíráskodás szintjén. Amit azért nem kellene sajnálni… Másrészt pedig ne feledkezzünk meg arról: itt nem egyszerűen a jogi szankcionálás egy részletkérdéséről van szó – hanem (amint az imént már utaltunk rá) egy súlyos értékrendbeli, értékválasztási kérdésről: elvehető-e bárkinek is az élete egy bírósági döntés eredményeként?

Van erről közmegegyezés Európában: nem, nem lehet. És ezt célszerű lenne végre belátni: ha az erről szóló érveket nem is tudja elfogadni valaki – hát vegye tudomásul, az Unióban ez a norma. Vagy ha még ez sem segít, hát figyeljen a pápa szavaira – talán azok meggyőzőbbek.”