Fóliátlanítani!

„A politikusok tehát akár fizetésért, akár ellenszolgáltatás nélkül vállalkoztak a feladatra, miszerint a közügyeket szolgálják, nem tehetnek semmi olyat, ami ezeket sértheti. A közügy kisebb-nagyobb közösségeink mindennapjaihoz kötődik. Sokan vannak, akikben viszolygást kelt az a fajta politikai gyakorlat, ami az emberek hétköznapi életét folyamatos feszültségekkel terheli. Szorongva, ilyen-olyan megtorlásoktól tartva nem lehet sem jól, sem szépen élni. Ugyanakkor arra sem lehet rákényszeríteni senkit, hogy élete nagy részét a politika töltse ki. Valamiféle józan mértékletesség kellene, amely egyensúlyt teremt az emberekben és közösségeikben, nem engedi eluralkodni az indulat vezérelte, hisztérikus, pusztító és ördögi álpolitizálást.Ordítozásra mindig találnak okot azok, akiknek a botrány a lételemük. Akiknek semmi és senki nem jó. Akik a folyamatos és ideges mozgásban és mások megmozgatásában látják életük értelmét. Bőven van belőlük Magyarországon is. Még csak nem is kell a Parlamentig elmenni, elég egy piacon látni, állítólagos közügyekről mindenféle hozzáértés nélkül, egymás haját tépve, köpködve vitatkoznak.

Őket éppen úgy a gonosz erők mozgatják, mint azt a fiatalembert, aki Kaposváron meggyilkolta a trafikoslányt. Erre persze lehet azt mondani, hogy magánügy, hiszen egy igazi liberális nem foglalkozik ilyen apró ügyekkel.”