Önmagában az, ha volna is letelepedési engedélyük, illetve az, hogy hosszú ideje élnek itt (ketten közülük születésük óta), a magyar gyakorlat szerint még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az állampolgárságot nagy eséllyel megkapnák.
„Fontos tudni, önmagában az, ha volna is letelepedési engedélyük, illetve az, hogy – ami tény – hosszú ideje élnek itt (ketten közülük születésük óta), a magyar gyakorlat szerint még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az állampolgárságot nagy eséllyel megkapnák. Ezek csak kötelező, de nem elégséges feltételek. Ilyenek mások is vannak: büntetlen előélet, állampolgársági vizsga, megélhetés, lakhatás biztosítva legyen, illetve a honosítás közbiztonsági és nemzetbiztonsági érdeket nem sérthet. Ám, még ha minden elvárásnak eleget is tesznek, akkor sem mehetnek biztosra. Az állampolgárság megszerzésének »rendes útja« ugyanis különösen rögös.
A magyar állam ugyanis ritkán honorálja a bevándorlók integrációs törekvéseit, és hiába a bizonyított többdimenziós beilleszkedés, a nem magyar nemzetiségű külföldiek csak nehezen jutnak állampolgársághoz. Amilyen nagyvonalúan osztogatja a hatalom az állampolgárságot azoknak, akik »kiválasztott«, azaz magyar felmenőkkel rendelkeznek, éljenek bármely szegletében a világnak, éppolyan fukarul méri azt a hosszú ideje hazánkban élő, gazdaságilag aktív, ám pechjükre nem magyar nemzetiségű országlakosoknak. Az egyszerűsített honosítás révén a tavalyi parlamenti választásokig 560 ezren tehették le az állampolgári esküt. Ehhez képest »hagyományos« úton 2013-ban mindössze 999-en próbálkoztak a magyar állampolgárság megszerzésével, és csak 379 főnek sikerült. Pedig aligha vállalkoztak olyanok minderre a drága procedúrára, akik nem feleltek meg mindenben a törvény támasztotta követelményeknek. Bár elvileg a köztársasági elnök dönt, valójában egy közigazgatási hatóság, a BÁH ügyintézője dönt arról, ki válhat magyar állampolgárrá és ki nem. És hogy még kafkaibb legyen a helyzet, mégpedig úgy, hogy kifelé soha, senkinek nem kell elszámolnia a döntés indokairól, mert az állampolgársági kérelem elutasításánál nincsen indoklási kötelezettség. A kérelmező tehát sohasem tudhatja meg, miért utasították el.
Orbán Viktor a tavaly augusztusi nagyköveti értekezleten az etnikailag egységes nemzetállam szerinte vitathatatlan előnyéről szónokolt: »Versenyelőnynek tekintjük, hogy az ország átlátható, ha kulturálisan nem is homogén […], de mégis van egy érzés, hogy összességében kulturálisan homogén ország.« Ahogy azt is világossá tette: „Itt egy kőkemény, a bevándorlást legkevésbé sem támogató hatósági és belpolitikát fogunk folytatni a jövőben is.” Az igazság azonban az, hogy az állampolgárság-osztási gyakorlat már hosszú ideje és egyáltalán nem Orbán miniszterelnöksége óta működik illiberálisan. Nos, ezért nem magyar állampolgárok Kayaék.”
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Nem véletlenül mondta az új magyar miniszterelnök, hogy nem bontaná le a déli határkerítést.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
Egy elemző szerint Varsó ugyanarra az útra lépett, amelyen korábban Párizs, Berlin és London is végighaladt.
Balla György fideszes képviselő megkérte a miniszterelnököt, „fejezze be az ocsmány hazudozását”.
Pósfai Gábor leszögezte, Magyarország a jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát.
Az Index értesülései szerint a köztelevízió sugározhatja majd a következő szezonban is a férfi NB1 mérkőzéseit. Ugyanakkor a korábbiaknál jóval kevesebbet fizetnek majd érte.
A Mol a múlt héten több egymást követő árcsökkentést érvényesített.
