A szerző nem vitatja, hogy léteznek belénk nevelt nemi szerepek, de a „nem” az nem csupán egy társadalmi konstrukció, hanem belső lényeg.
„1995-ben rendezte az ENSZ a nők IV. világkonferenciáját Pekingben, amitől a nők helyzetének javulását remélték. De nyertek-e a nők Pekinggel? És a családok? (...)
Az az elv, hogy »a gyerekeket meg kell tanítani a biztonságos szexre«, egyfelől csökkenti a párválasztás felelősségét, másfelől előfeltételezi, hogy a fiatalok szexuális életet élnek. Ez mára szinte normává válik: a fiataloknak szexuális életet kell élniük, mert az a trend, a normális. Ez komoly nyomást fejt ki rájuk, kevesen tudnak ellenállni az elvárásnak. (...)
Gender-feminizmus – »nem is érdemes vele foglalkozni!«
»A társadalmi nemi (gender) feminizmus arra a lételméleti alappillérre támaszkodik, hogy a 'nőiesség' és a 'férfiasság' csak társadalmi konstrukció. Tehát a fő cél nem a szabadság, hogy önmagunk legyünk hiteles férfiak és hiteles nők, hanem éppen e hitelesség létezésének a tagadása. Ez az elmélet annyira távol esik a mindennapi tapasztalattól, hogy nem is érdemes vele foglalkozni.«
A férfi és a nő nemiségének mélyebb tartalmait (Ki vagyok én mint férfi? Ki vagyok én mint nő?) leginkább az apaságban és az anyaságban lehet megtapasztalni, ez adja a férfi és női lét kiteljesedését. A gyakorlatban e kettő – természet adta módon – kiegészíti egymást.
Ha a nemi szerepeket csak társadalmi képződményeknek és a szocializáció termékeinek tartjuk, akkor hallgatólagosan azt ismerjük el, hogy semmi nem létezik, amit önmagában véve nőiesnek vagy férfiasnak, apainak vagy anyainak tekinthetnénk. Ez a felfogás – bár minden tapasztalatnak ellentmond – nagy hatást gyakorol a politikára és az egyetemi körökre. Holott a mindennapi tapasztalat azt mutatja, és a természettudományos kutatások is bizonyítják, hogy meghatározóbbak a természetes adottságok és különbségek, mint a nevelési-szocializációs folyamatok. Azok a csoportok, amelyeket nők irányítanak, másmilyenek, mint a férfiak által uralt csoportok. A szerző nem vitatja, hogy léteznek belénk nevelt nemi szerepek, de a »nem« az nem csupán egy társadalmi konstrukció, hanem belső lényeg. A férfiak és a nők természetüknél fogva alapvetően különbözők, de ugyanaz a méltóság és egyenlő emberi jogok illetik meg őket.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
