A szerző nem vitatja, hogy léteznek belénk nevelt nemi szerepek, de a „nem” az nem csupán egy társadalmi konstrukció, hanem belső lényeg.
„1995-ben rendezte az ENSZ a nők IV. világkonferenciáját Pekingben, amitől a nők helyzetének javulását remélték. De nyertek-e a nők Pekinggel? És a családok? (...)
Az az elv, hogy »a gyerekeket meg kell tanítani a biztonságos szexre«, egyfelől csökkenti a párválasztás felelősségét, másfelől előfeltételezi, hogy a fiatalok szexuális életet élnek. Ez mára szinte normává válik: a fiataloknak szexuális életet kell élniük, mert az a trend, a normális. Ez komoly nyomást fejt ki rájuk, kevesen tudnak ellenállni az elvárásnak. (...)
Gender-feminizmus – »nem is érdemes vele foglalkozni!«
»A társadalmi nemi (gender) feminizmus arra a lételméleti alappillérre támaszkodik, hogy a 'nőiesség' és a 'férfiasság' csak társadalmi konstrukció. Tehát a fő cél nem a szabadság, hogy önmagunk legyünk hiteles férfiak és hiteles nők, hanem éppen e hitelesség létezésének a tagadása. Ez az elmélet annyira távol esik a mindennapi tapasztalattól, hogy nem is érdemes vele foglalkozni.«
A férfi és a nő nemiségének mélyebb tartalmait (Ki vagyok én mint férfi? Ki vagyok én mint nő?) leginkább az apaságban és az anyaságban lehet megtapasztalni, ez adja a férfi és női lét kiteljesedését. A gyakorlatban e kettő – természet adta módon – kiegészíti egymást.
Ha a nemi szerepeket csak társadalmi képződményeknek és a szocializáció termékeinek tartjuk, akkor hallgatólagosan azt ismerjük el, hogy semmi nem létezik, amit önmagában véve nőiesnek vagy férfiasnak, apainak vagy anyainak tekinthetnénk. Ez a felfogás – bár minden tapasztalatnak ellentmond – nagy hatást gyakorol a politikára és az egyetemi körökre. Holott a mindennapi tapasztalat azt mutatja, és a természettudományos kutatások is bizonyítják, hogy meghatározóbbak a természetes adottságok és különbségek, mint a nevelési-szocializációs folyamatok. Azok a csoportok, amelyeket nők irányítanak, másmilyenek, mint a férfiak által uralt csoportok. A szerző nem vitatja, hogy léteznek belénk nevelt nemi szerepek, de a »nem« az nem csupán egy társadalmi konstrukció, hanem belső lényeg. A férfiak és a nők természetüknél fogva alapvetően különbözők, de ugyanaz a méltóság és egyenlő emberi jogok illetik meg őket.”
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Múlt, jelen és jövő között képez hidat Csóti György.
Nem tudják teljesíteni a bürokraták elvárásait, sem pedig visszafizetni a felhalmozott politikai adósságaikat.
De ki készítse el?
Volt, aki csak annyit kérdezett, „miért hagyják, hogy törvénytelenségre oktassa a hallgatókat?”.
Megvan a siker receptje.
A hozzászólók szerint Roger Köppel tevékenysége kiemelkedő, mivel már Svájcban is meggondolja az ember, hogy mit beszél a nyilvánosság előtt.
„Éppen ezért van szükségük a magyaroknak a mi szolidaritásunkra” – jelentette ki a korábbi lengyel miniszterelnök-helyettes.
A csecsen vezető fiát kritikus állapotban szállították kórházba.
