Miért távolodtam el a Fidesztől? Jegyzetek egy hírportál körkérdésére

Pontosítsunk: nagyon kiábrándítónak látom az egész mai magyar politikai helyzetet, mert mérsékelt konzervatívként nem találok olyan politikai erőt, amellyel azonosulni tudnék. Sem saját politikai oldalamon, sem a túlsó oldalon nem látok a mai kihívásokat kezelésének reményét nyújtó politikai vezetőt, politikai erőt.

Korábban a Fidesz sok tekintetben megjelenítette elveimet, mára azonban egyre kevésbé igaz ez. Ennek okai:

A döntő pont:
- A Simicska-jelenség, valamint a Simicska-háború ténye és annak kezelése (különös tekintettel a jobboldali újságíró-társadalom lenézésére)

De korábban is voltak figyelmeztető jelek

- alkotmányozó voluntarizmus
- konfliktus-élező politikai technika
- populista retorika
- plebejus öntudat ( szemben a szerintem kulcsfontosságú polgárival és középosztályival)
- anti-intellektualizmus, kultúra- és felsőoktatás-ellenesség
- nemzeti elkülönülés (szemben egy európai és közép-európai integrációval)
- nyugatellenesség (szemben egy értelmes nyugat-kritikával)

A Fidesz nem gazdálkodott jól a 2/3-os felhatalmazásban kifejeződő, a korábbi balliberális politikával (és annak balliberális értelmiségi hátországával) szemben felhalmozódott erkölcsi tőkével. Pedig páratlan lehetőséget kapott egy új nemzeti-demokratikus minimum megalapozására.

2014 óta kibontakozó fejlemények

- korrupció
- hatalmi arrogancia (lásd power tends to corrupt, and absolute power (2/3!) corrupts absolutely.)
- alapjaiban elhibázott személyzeti politika (az új generációs politikai vezetők erkölcsi és emberi fogyatékosságai)
- az ifjúság-politika teljes hiánya
- az elvándorlással kapcsolatos teljes értetlenség
- a közmédia fogalmának teljes félreértése
- a keleti (déli nyitás) teljes félreértése
- a putyini politikával való kokettálás
- a hagyományos nehézipar érthetetlen erőltetése
- magánbirodalmak kétséges jogszerűségű kiépítése
- a hatalom kézi vezérlése, szakpolitikák háttérbe szorítása
- civilizálatlan jelenségek és gesztusok

Nem egy párt és főleg nem egy személy támogatása a fontos számomra, hanem egy értékrend megjelenése, s a nemzet, mint politikai közösség sorsa.

A hangulatváltozás nyilvánvaló, de erről mindenki személyesen is tapasztalatokat szerezhet, aki az országban él.