Orbán Viktor nem a legismertebb európai politikusok egyike. Néha érdemes felemelnünk a tekintetünket a mi kis magyar glóbuszunkból.
„Ma Európában mindössze három kormányfő van, akiknek a neve Európa-szerte ismert: Angela Merkel német kancelláré, David Cameron brit miniszterelnöké és Orbán Viktoré. (Oké, legyünk megengedők, az utóbbi hetekben felzárkózott melléjük Ciprasz görög miniszterelnök is.) Rajtuk kívül alig azonosítható, színtelen-szagtalan, pehelysúlyú figurák ülnek Európa országainak élén” − írja Lánczi Tamás politikai tanácsadó az állami média blogfelületén.
Jó lett volna, ha a szerző esetleg adatokkal, esetleg egy európai léptékű Századvég-felmérés eredményével is alátámasztotta volna a vélekedését. Mert ahogy az európai vezetők ismertségének alakulásán eltűnődtünk, eszünkbe jutott egy nem is olyan régi, konkrét nemzetközi felmérés az európai politikusok ismertségéről.
Ami szerint nem Orbán Viktor az egyik legismertebb politikus Európa-szerte.
Az Ipsos Public Affairs 2014 májusában, az EP-választásokra időzítve publikálta az Európa 12 országában (Belgium, Horvátország, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Magyarország, Írország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország) közel 9 ezer, 16 és 64 év közötti személy telefonos megkérdezésével készült felmérését (Magyarországon 500 főt kérdeztek meg); a felmérésben az EP-választásra és az európai politikusokra koncentráltak. A politikusi ismertségek kapcsán átlagot vontak az egyes nemzetek eredményeiből, így jöttek ki az össz-európai számok.
A felmérés alapján Angela Merkel és David Cameron az EU két legismertebb politikusa, csak 14, illetve 24 százaléknyi válaszadó nem ismerte őket. A német és a brit vezetőt azonban az ismertség sorrendjében nem Orbán Viktor, hanem Francois Hollande francia elnök követte, utána pedig Matteo Renzi olasz, Mariano Rajoy spanyol és Mark Rutte holland kormányfők következtek. Fredrik Reinfeldt svéd és Elio di Rupo belga miniszterelnökök is a magyar miniszterelnök elé furakodtak az európai ismertségben.
Orbán Viktorról az összes megkérdezett európai polgár 8 százalékának van pozitív véleménye, míg 13 százalék negatívan vélekedett róla − 66 százalék viszont nem is ismeri őt, a maradék meg ismeri, de nincs véleménye Orbánról.
Orbán ugyanakkor megelőzte ismertségben az ír, a horvát, a cseh és a lengyel miniszterelnököt (vagyis Donald Tuskot) is. Ez sem kis teljesítmény persze. Igaz, Donald Tusk időközben az Európai Tanács elnöke lett, ismertség ide vagy oda. És azért az EiT elnökének lenni is egyfajta teljesítmény, ugye?
Így szorult be Orbán Viktor egy megtörtént európai közvélemény-kutatás szerint a Lánczi szavaival „alig azonosítható, színtelen-szagtalan, pehelysúlyú figurák” közé − na nem mintha azokat a figurákat nem a saját nemzetük választotta meg volna a saját országuk vezetőjének.
Néha érdemes felemelnünk a tekintetünket a mi kis magyar glóbuszunkból.
Az Arte szerint megállíthatatlanul terjed az illiberalizmus a kontinensen. Orbán Viktor pedig már nemcsak egy politikai oldalt, hanem egy reakciós társadalmi mozgalmat vezet.
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
A Le Figaro szerint elkezdtek komolyan aggódni az EU-ban.
Harald Vilimsky szerint az EPP célja, hogy hatalomra juttassa Magyar Pétert, aki a brüsszeli elit mesterséges figurája.
Az Európai Parlament nem függesztette fel Magyar Péter mentelmi jogát, amiről korábban még azt ígérte lemond, de csak egy feltétellel.
Mihez kezd három vétóval Brüsszel? És mi lesz Szerbia EU-csatlakozásával?
Az Arte szerint megállíthatatlanul terjed az illiberalizmus a kontinensen. Orbán Viktor pedig már nemcsak egy politikai oldalt, hanem egy reakciós társadalmi mozgalmat vezet.
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
