„Áder jogászként, (korábban az MTA Szociológiai Kutatóintézetének országgyűlési törvényalkotást kutató tudományos munkatársaként) pontosan tudja, (nem úgy, mint elődje, a törvényhozás motorja) mit kéne képviselnie és milyen lehetőségei lennének köztársasági elnökként. Már ha legalább jelzésértékűen gátat akarna szabni a kétharmad jelen ciklusbeli utolsó ámokfutásának, a paksi paktumnak. De nem teszi. Csendben aláír, majd félrevezet, közleményében eltolja magától a felelősséget. Újfent nem harap a kézbe, amely oly sokáig etette. Áder tehát még mindig a leghűségesebb káder.(…)
Ha az ún. köztársasági elnöknek nincs is kifogása, az EU sem nézi jó szemmel a paksi beruházás bizonyos részleteit. Az ugyan nem igaz, hogy a teljes projektet blokkolnák (csak a fűtőanyag-beszerzéssel kapcsolatban kérnek módosítást), de a szerződések teljes titkosítását is felróják a magyar kormánynak.