A másodpilóta és az öngyilkosság

„Azt is többen (velem együtt) kifogásolják, hogy túl szenzációhajhászok a híradások, illetve túl sokan szólalnak meg, akik csak találgatnak, az okokat firtatják, de egyáltalán nem hozzáértő emberek. (Emlékezzünk, micsoda bulvárlavina indult meg Daróczi Dávid esetében is!)

Az innen-onnan vett gondolatok, gyanúk, laikus fejtegetések valóban mérgezőek. Mit tudhatunk kívülállóként egy másik ember lelkéről, kínjairól, terheiről?

Mi jogon turkálunk a múltjában és a jelenében? Most is borzadva olvasom, mit nyilatkozik össze-vissza mindenki a lezuhant repülő másodpilótája ügyében. Ráadásul az egész arra is jó, hogy még inkább stigmatizálja a pszichiátriai betegeket. Azt tapasztalom folyamatosan, hogy hazánkban még mindig ciki, kínos, rejtegetnivaló segítséget kérni, aki szakemberhez jár, azt megbélyegzik, zizzentnek, bolondnak, de legalábbis megbízhatatlannak tartanak. (A Terápia óta ez kicsit változott, de nem drasztikusan.)”