„A brókerbotrányok fényében a magyar viszonyok nagyon is hasonlítanak az ukrajnaiakhoz. Legföljebb nálunk kisebb tétekben folyik a korrumpálás, nálunk itt-ott még fékezi a szereplőket az, hogy ha az Európai Unió előírásait teljesen mellőznék, akkor veszélybe kerülnének az onnan származó összegek, vagyis nem lehetne megcsapolni ezeket.
Ha eltekintek Magyarországnak a nyugati társadalmi intézményi és szövetségi rendszerhez való tartozásából eredő külső fékek némileg korlátozó hatásától, azt látom: ugyanúgy öltönyös rablóvezérek uralják az országunkat, mint Ukrajnát. Nálunk ugyanúgy összefonódik egymással a politikai és a gazdasági hatalom, mint ott. Ahogyan távolodtunk a rendszerváltás eufóriával és illúziókkal teli időszakától a törvényhozásunk, igazságszolgáltatásunk, médiarendszerünk egyre kevésbé volt képes ellenállni a plutokrata-oligarcha réteg befolyásának. Igaz, az idegen kifejezések eredeti értelméhez képest nálunk nem annyira a vagyonosok gyűrték maguk alá a politikai intézményrendszert, hanem egyesek magát a politikát használták arra, hogy meggazdagodjanak.
Mindezek okai között talán az első helyen áll, hogy a nyugat elsősorban piac- és vagyonszerző terepének tekintette a hidegháborúban legyőzött, a modern kapitalista viszonyok és módszerek elleni védekezésre felkészületlen kelet-európai országokat. Ebből eredően – a földrajzi elhelyezkedést, a történelmi okokra visszavezethető kulturális jellegzetességek miatti kisebb eltéréseket nem számítva – hasonló problémákkal küzd mindegyik sorstársunk. A külföldi tőkés érdekek érvényesítése során Magyarországon is lépésről lépésre számolták fel a meglévő termelő alapokat, fektették két vállra a forráshiányos ipari, élelmiszer-ipari vállalatokat, az addig fejlett mezőgazdasági üzemeket. Ennek következtében a lakosság korábban nem tapasztalt módon vált gazdaságilag kiszolgáltatottá, sőt jelentékeny része munkanélkülivé. Ebben bizony szerepet játszottak az egyes esetekben naiv, máskor nagyon is számító magyar elit tagjai, akik akarva-akaratlanul asszisztáltak az ország védtelenné tételének negyedszázados folyamatához.”