Energiaunió – avagy Szén és Acélközösség 2.0?

„Az elmúlt időszak fejleményei újra felszínre hozták az energiaforrásokhoz való hozzáférés kérdéseit. Az európai energiaszolgáltatás súlyos betegségtünetek sorozatát mutatja az évtized kezdete óta. A kritikusok úgy látják, a hiba az EU energiapolitikájának szívében található. Európa és az egyes országok energiapolitikájának egésze szerkezetileg hibás. Az eredmény: torzított árak, kevésbé működő piacok.

Az egységes európai energiapiac kialakításának célja visszatérően megfogalmazódott, de létrejötte a legutóbbi, 2014-es határidőre sem sikerült. A szép szavak ellenére a nemzeti energiarendszerek összekapcsolása rendkívül vontatottan halad. Keserédes tapasztalat például, hogy egy e hónapban lezárult projekttel a francia és spanyol villamos rendszerek közötti összeköttetés rendkívül kis kapacitását egyetlen új vezetékkel meg lehetett duplázni, s óriási sikerként lehet tálalni a napi sajtóban.

Szó, ami szó, az Európai Unió központi szervei számos jelét adták az elmúlt év során, hogy a problémafelvetések nem találtak teljesen süket fülekre. Ez egyaránt igaz az európai parlamenti választásokat megelőző, és az azt követő időszakra.

Az Európai Parlament júliusi plenáris ülésén elhangzott nyitóbeszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság új elnöke az elsődleges teendők között sorolta fel, hogy Európa energiapolitikáját egy új európai energiaunió létrehozásával szeretné megreformálni.”