„Egyelőre nekünk is nehéz elhinni, hogy Orbán Viktor tényleg a titkosszolgálat beszervezett ügynöke lett volna. Ugyanakkor végigtekintve pártja hozzáállásán az ügynökkérdéshez, mégiscsak az az érzület erősödik meg az emberben: a Fidesznek vaj van a füle mögött. Vagy mondjuk úgy: Orbán Viktor korábbi és mostani viselkedése nem segít eloszlatni Simicska vádjait.
A Fidesz mindvégig makacs következetességgel ellenezte az ügynökakták megnyitását. Pedig próbálkozás volt szép számmal: az ügynöklisták teljes nyilvánosságát szerette volna elérni anno az SZDSZ, a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP, majd a Jobbik és az LMP is. Egyedül a Fidesz talált kifogást rá mindig, miért ne támogassa a múlt megismerhetőségét. Így lett Magyarország szégyenszemre az egyetlen olyan posztkommunista ország, ahol nem rendezték valamilyen módon az ügynökkérdést. (...)
Orbán Viktort azonban a diktatúra elleni kiállása tette naggyá. Az ő szexepilje a ’89-es beszéd, a harcos antikommunizmus. Ez volt az az érdeme, amit többé-kevésbé még bírálói is elismertek vele kapcsolatban. Hiszen az már az elmúlt években kiderült, hogy nem polgári, nem plebejus, nem demokrata, nem píszí, nem ortodox, nem liberális és nem érintetlen a korrupcióban.
Közeli barátjának megdöbbentő vallomása most ezt a legutolsó tabut, az Orbán-imidzs utolsó szilánkját törheti össze.”