A most teret nyert retorikával szemben a Belügyminisztérium által készített, Orbán Viktor által aláírt, nyolc évre szóló Migrációs Stratégia kimondottan támogatja a gazdasági bevándorlást.
Tavaly decemberben a drogmaffiával riogató kormány kapcsán ezeken a hasábokon tettem fel a kérdést: aztán jövő héten ki lesz a mumus? A Habony-művek hamar megtalálta a tökéletes választ: a gazdasági migránsok. Nézzünk ennek kicsit utána.
Parlamenti vitanapot szervez a Fidesz a gazdasági migránsokról: az lesz a címe, hogy Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra. Így, kijelentő módban. Jó kis vita lesz ez, már látom, a Fidesz előre közölte az ukázt, ehhez lehet igazodni. Na mindegy. A tavalyi év jelentős részét azzal töltöttem, hogy a Komáromy-ösztöndíj segedelmével utánajártam a menekültügynek Magyarországon. Három cikkben foglalkoztam a témával, aztán még egy-kettőben azzal, hogy tavaly nyáron Orbán Viktor elkezdett erősen foglalkozni a témával.
Tisztán emlékszem rá, hogy 2013 őszén az ösztöndíj-pályázatot bíráló bizottság előtt azzal érveltem a téma fontossága mellett, hogy ugyan most még kevesen beszélnek róla, de az határt papírok nélkül átlépő menekültek számának megugrása ilyen vagy olyan szempontból hamarosan fontos téma lesz Magyarországon. Én első sorban azt akartam vizsgálni, hogy változik-e Magyarország tranzitország jellege, és többen akarnak majd esetleg itt maradni. Arra csak félve gondoltam, hogy mi lesz akkor, ha a Fidesz propagandagépezete megtalálja a témát.
És hát meg is találta. A Fidesz propagandájának állandóan szüksége van ellenségre. A multik (legyőzve), baloldal (legyőzve), rezsidémon (legyőzve), Brüsszel (részben legyőzve) és a civil szervezetek (folyamatban) után, a tavaly év végi népszerűségvesztés idején szinte kétségbeesetten kereste a kormány a kitörési pontot, az új ellenséget, amitől Orbán Viktor megvédheti a Magyar Családokat. Először a drogmaffia került terítékre, de ez akkor baromság volt, hogy még a soros csatlakozással a közmédiára kötött választópolgár sem nagyon tudott mit kezdeni vele.
És akkor hirtelen szinte minden összejött. Orbán egyébként is pedzegette már a témát, aztán jött az ISIS meg a Charlie Hebdo elleni támadást követő vita iszlámról, migrációról és Európa értékeiről. Egy finom kis álkeresztény alapokra helyezett xenofób gyűlölet- és hangulatkeltés pedig hát sem a magyar társadalomtól, sem a Fidesztől nem áll messze. Ráadásul az egészet ki lehet vinni az európai színtérre is, tehát egy újabb rázós ügy bajnoka lehet Orbán Viktor. Tökéletes. Lássuk, miről is van szó igazából.
1. A probléma első sorban nem Magyarország problémája
Azt mondja a Rogán Antal, hogy „Magyarországon nem indokolt a gazdasági menekültek beáramlása, az, hogy Magyarország magyar akar maradni, teljesen normális felfogás”. Akkor kezdjük itt: Magyarországra nem áramol be semmiféle gazdasági menekült. Pontosabban beáramlik, csak aztán ki is áramlik, mert az ég világon senki nem akar itt maradni. Persze, ez is Európa, meg minden, de ezek a nyomor elől menekülő emberek Németországba, Franciaországba vagy a Skandináv országokba tartanak. Semmi oka Magyarországnak attól félni, hogy hirtelen több tízezer koszovói albán akarja majd pucolni a vécéinket. Senki nem akar itt vécét sem takarítani.
2. A kormány szakpolitikai szinten egészen konkrétan támogatja a gazdasági bevándorlást
A most teret nyert retorikával szemben a Belügyminisztérium által készített, Orbán Viktor által aláírt, nyolc évre szóló Migrációs Stratégia kimondottan támogatja a gazdasági bevándorlást, persze csak a legális formáját. Idézem: „Magyarország a területén megjelenő migráció szabályozása és ellenőrzése során támogatja a legális migráció minden formáját, jogi eszközei révén lehetőséget biztosít a huzamos idejű tartózkodásra, a letelepedésre, a magyar állampolgárság megszerzésére (honosításra)”. Egy másik alapelv szerint Magyarország „hatékony kommunikációval elősegíti, hogy a társadalom tagjai hiteles információhoz jussanak a migrációs folyamatokról, és ezáltal csökkenjenek az e folyamathoz kapcsolódó előítéletek”. Ez utóbbi elég jól megy!
3. Hirtelen milyen sok lett az intézkedés!
Hétfőn Győrben 250 összesen pedig 350 papírok nélküli határátlépővel szemben intézkedett a BÁH. Győrben elég látványosra sikerült a dolog, a 250 koszovói órákig a váróteremben volt összezsúfolódva. Ne higgyük, hogy eddig nem voltak a nyugat felé tartó vonatokon menekültek. Azt tudjuk, hogy például a vámosszabadi befogadó-állomás lakóinak nagy része havonta lecserélődik, és Toroczkai László ásotthalmi polgármester Facebook-oldalán is lekövethető, hogy a déli határon átlépő menekülők száma nem a múlt hónapban érte el a kritikus szintet. Feltételezhetjük, hogy nagyjából hasonló volumenben voltak tehát érvényes úti okmány nélküli emberek a vonatokon. Ezek után felmerül a kérdés: eddig miért nem ellenőrizte, szállította le őket senki? Nyilván azért, mert a hatóságok szerint az a jó, ha minél könnyebben elmennek innen. Most viszont hirtelen nagy szükség lett az új Nemzeti Probléma demonstrálására. Elő is került hamar pár száz ember, akit elő lehetett állítani.
4. Az a fránya Jobbik!
Teljesen igaza van a Jobbiknak, amikor a parlamenti vitanap kapcsán azt mondják, hogy csak egy újabb gumicsontról van szó, mert arról van szó. Szegény Jobbik! Szebb helyeken ez a bevándorlás-téma, meg a xenofób hangulatkeltés a szélsőjobboldali pártok feladata, előlük azonban állandóan elhappolja az összes jó témát ez az Orbán Viktor. (Ők is észrevették ezt, most próbálnak középre helyezkedni és elhappolni pár szavazót Orbántól – ügyes!)
5. Senki nem tud semmit a kérdésről
A Fidesz konkrét javaslata az, hogy le kell csökkenteni a menedékkérők kérelmének elbírálási idejét. Ez több módon is lehetne, egyrészt a biztonságos harmadik országok útján. Tehát például ha valaki Koszovóból jön, ahol nincs polgárháború meg népirtás, azt vissza lehetne tenni gondolkodás nélkül. Mert az éhhalál meg a kilátástalanság biztonságos. Na mindegy. Másrészről a Fidesz szeretné lecsökkenteni az elbírálási időt jogi-adminisztratív úton. Ez meg azért nehézkes, mert egy menedékkérelem elbírálása az nem valami ki gagyi dolog, hanem egyenként meg kell vizsgálni, hogy az adott ember sztorija igaz-e. Ez nem megy fél nap alatt.
A másik probléma, hogy tavaly nyáron még Orbán sem tudta, hogy kikről beszél: menekültek-e ezek, vagy gazdasági migránsok, vagy micsodák. Fontos a különbségtétel. Magyarország 1989-ben csatlakozott az ENSZ 1951-es menekültügyi egyezményéhez, így nemzetközi kötelessége a Magyarországra érkezett, hazájában üldözött külföldieket a megfelelő eljárás után befogadni. A megfelelő eljárás lefolytatásáig viszont nincs nagyon alapja senkinek megállapítani, hogy ki menekül jogosan és ki nem. A megfelelő eljárás pedig időt igényel. De azért csak végezzen a Századvég ilyen csodálatos felméréseket egy olyan témában, amiről az átlag magyar – hogy csúnyán mondjuk – lófaszt nem tud.
+1. LETELEPEDÉSI KÖTVÉNY!
Ugye, ugye. Nincs szükség ezekre a gazdagsági, izé, gazdasági bevándorlókra. A szegényekre biztos nincs.
Akkor akár azt is mondhatnám, hogy az a négy év, amely alatt nem csinál semmit az utolsó ciklusát töltő törvényhozó, kifejezetten hasznos és produktív időszak.
Nevezzük a helyi közösségek demokratikusan megválasztott vezetői iránti teljes tiszteletlenségnek.
És ha azt vesszük, ez a két óra a rendszerváltás utáni magyar politika történetében nem is rossz arány.
A volt köztársasági elnököt egyebek mellett a Tisza-kormány teljesítményéről, Sulyok Tamás eltávolításáról, valamint a Fidesz-vereség okairól is kérdeztük. Interjúnk.
A Fidesz megszorításokat nem, csak a gazdaság fejlődését segítő költségvetést hajlandó támogatni.
Becságh Péter korábban a Roche Magyarország egészségügyi innovációért felelős vezetőjeként dolgozott.
