Félelem és reszketés Felcsúton, remény és bátorság Veszprémben

„Barátaim!

Van remény! A Fidesz már a múlté!

Kész Zoltán vagyok, független képviselőjelölt. Veszprémből jöttem. Abból a városból, ahol február 22-én választás lesz. Ezen a választáson sok minden múlik. Ezen a választáson múlik véget vetünk-e Magyarország megaláztatásának. Mert az elmúlt öt év Magyarország folyamatos és tudatos megalázásáról szólt. Öt éven át fizettük a számláikat. Fizettük a Pasa parkjaikat és Rolex óráikat. Fizettük a delfines úszómedencéiket és a Gucci táskáikat. Fizettük a stróman nevére írt földjeiket és a haveroknak kijátszott trafikokat. Fizettük a stadionjaikat és a propagandista firkászaikat. De nemsokára eljön az idő, amikor ők fognak fizetni. Megfizetnek mindazért a törvénytelenségért, gátlástalanságért, amellyel megalázták ezt az országot, megalázták a választóikat.

Engedjétek meg nekem, hogy egy szót saját generációmhoz külön szólhassak. Nagyszüleink hittek a szabadságban, a második világháború utáni első években, de elárulták őket. Hittek 1956-ban, de ott is voltak olyanok, akiknek nem a haza, hanem a keleti nyitás volt fontos. Nagyszüleink hittek az 1990-es változásokban is, hogy ha az ő álmaik már nem, de gyermekeiké, azaz a mi szüleinké teljesülhessenek.

Barátaim, sorstársaim! Ne hagyjuk, huszonöt évvel a rendszerváltás után, hogy nagyszüleink és szüleink álma Magyarország szabadságáról a semmibe vesszen. Ne hagyjuk, hogy a gyermekeink jövő nélkül, néhány család rabszolgájaként tengessék életüket a mi hazánkban.

A félelem és reszketés rohasztja Magyarországot. Hazánknak most újra friss levegőre van szüksége. Február 22. és a veszprémi választás egy új, friss, bátor és büszke Magyarországról szól. A néma, de dühös többségről. Azokról, akik nem bírják tovább nézni a haza rombolását. Azokról, akik már nem akarnak Londonba menni mosogatni, mert itt akarnak boldogulni. Azokról, akik munkát akarnak és a munkáért tisztességes bért. Ez egy másik Magyarország. Ez a többség Magyarországa. Ez az a Magyarország, amelynek elege van a megaláztatásból, elege van Orbánból és rendszeréből.

Barátaim!

Ezt a rendszert, Orbán Viktor rendszerét már csak néhány korrupt ügyészi, rendőri, és adóhatósági vezető tartja életben. Azok, akik nem a belvárosi ingatlantolvajokat, hanem az őket leleplezőket üldözik. Azok, akik nem kormánytanácsadók vagyonosodását vizsgálják, hanem a millióféle adótól fuldokló kisvállalkozókat zaklatják. Már csak ők, a poltpéterek és a vidaildikók maradtak a rendszer támaszai.

De ki fogja megmondani Orbán Viktornak, hogy vége?

Holnap hazánkba látogat a német kancellár, de aki Berlintől várja a megoldást, az téved. Angela Merkel zavarja el Orbánt? Nem! Kovács Ildikó, meg Szabó Erika. Nagy Zoltán meg Kis Béla, és a többi veszprémi, tési, hajmáskéri és sólyi választó, akik február 22-én elmennek szavazni, és először is véget vetnek a parlamenti kétharmadnak. Ők lesznek azok, akik megüzenik Orbán Viktornak és a parlamentben ülő szavazórobotoknak, hogy vége. És ők fogják megüzenni Magyarországnak, a magyar népnek, a külhonban élőknek és dolgozóknak, nemzetközi szövetségeseinknek is, hogy van remény! Mi vagyunk a remény!

A változás az utcán kezdődött el, de itt, a Kossuth téren, a Parlamentben, a Magyar Országgyűlésben kell folytatódnia. Büszke vagyok arra, hogy a változás ezen szakasza szülővárosomból, Veszprémből és környező településeiről Jásdtól Ösküig, Herendtől Szápárig, Vilonyától Dudarig indulhat el.

Ne higgyetek a Fidesznek, amikor azt mondják, számukra nem fontos ez a választás. A Fidesz retteg a kétharmados hatalma elvesztésétől, mert tudják: ez a változás igazi kezdete.
Félelem és reszketés Felcsúton, remény és bátorság Veszprémben.

Veszprémből jöttem. Egy felvilágosult, büszke városból. Abból a városból, ahol 12 jelölt indul a választáson. A Fidesznek van 11 jelöltje, 11 különböző mezben. Kamujelöltekkel és az ellenzéki szavazók megosztására készülő kalandorokkal állt fel a fideszes csapat. De engem ért a megtiszteltetés, hogy egyedüli esélyesként, ellenzékiként képviselhetem azokat, akiknek elegük van Orbán Viktor rendszeréből.
A Fidesz vesztésre áll. Én pedig támogatásotokkal február 22-én le fogom győzni a Fidesz jelöltjét Veszprémben. Azért fogom legyőzni, mert Magyarország mára kijózanodott. Szerte az országban az emberek felemelik a fejüket, kiegyenesednek, és azt mondják: elég volt!

A hatalomban lévők félelmükben pesti csahosaikat, kormányzati közpénzből eltartott, újságíróknak csúfolt provokátoraikat küldték rám. Az elmúlt napokban gusztustalan, személyeskedő lejárató kampányt indítottak ellenem. Ebből is elegünk van! De engem a szüleim tisztességre és megbocsátásra neveltek. Éppen ezért üzenem azoknak az újságíróknak, akiket szócsőnek használnak, hogy megbocsátok nekik. Biztos vagyok benne, a lelkük mélyén ők is szégyellik azt, amit csinálniuk kell – de ők is csak félnek. Olyan emberek, akik féltik az egzisztenciájukat. De féltik a megélhetésüket azok a tisztességes pedagógusok és hivatalnokok, orvosok és közmunkások is, akik nem merik kimondani véleményüket a kormányról. Miattuk és értük is kell egy új országot építenünk.

Kész Zoltán vagyok, született veszprémi, igaz magyar. Gyermek, férj, apa, tisztességes ember. Köszönöm a családomnak, hogy mellettem állnak akkor, amikor rajtam keresztül őket is támadják. Leginkább 13 éves Andris fiam és 10 hetes Peti fiam miatt vállaltam, hogy szembemegyek a hatalommal. Értük és nekik kell megépítenünk a félelem és szegénység nélküli Magyarországot. A mai gyermekeknek, Andrisoknak és Petiknek, Flóráknak és Kristófoknak, Elődöknek és Rikárdóknak a jövője múlik rajtunk.

A veszprémiek képviselője és az utca hangja leszek a Parlamentben. El fogjuk érni, hogy minél többen mondják: vége a szolgaságnak! Többen vagyunk, velük vagyunk és egyre közelebb az idő, ami az igazi változást hozza. Február 22-én első lépésként sárga lapot mutatunk a kormánynak. De a sárga lap után már gyorsan előkerülhet a piros lap is! Meg- és kiállíthatjuk Orbán Viktort és személyes baráti körét. Visszaküldhetjük őket az öltözőbe! És amikor majd Magyarország többsége bátran mer véleményt nyilvánítani, akkor lehetőségünk lesz arra, hogy a narancsba öltözött közmédiára költött 80 milliárdok, a stadionokra költött 100 milliárdok és a baráti cégek által kilopott 1000 milliárdok visszakerüljenek azokhoz, akiket ténylegesen megillet. Valódi munkát és biztonságos megélhetést fogunk teremteni. Hosszú lesz az út, de van remény! Lépésről lépésre érhetjük el céljainkat. Ehhez először egymásban kell bíznunk. Én bízom bennetek, bízom a veszprémiekben és a Veszprém környékén élőkben – mint ahogy be fogom bizonyítani, hogy ti is bízhattok bennem. Veszprémért, Magyarországért!”

(Kész Zoltán beszéde a Tavasz jön – Orbán megy! tüntetésen 2015. február 1-én a Kossuth téren.)