Az agytröszt

„Fura, hogy GFG mindvégig összekeveri a pártot és a kormányzást, kizárólag harcról és felülkerekedésről beszél, de egy fél mondatot sem szentel a jó kormányzás valódi lényegének. Vagy az egyszerű hétköznapoknak, amelyeket mi, magyarok megélünk. A szegénység növekedésére vonatkozó kérdésre például úgy reagál, hogy azt nem tudja megítélni, „de mint politikai állítás, egy történet része”. Egy történet része. Jó reggelt, ideje lenne talán kimozdulni Budáról, és értelmes választ adni egy olyan kérdésre, amely több millió embert érint. (Félreértés ne essék, rengeteget érintett 2010 előtt is.)

GFG azt mondja, hogy ő egyike azoknak, akik a rendszer igazságait védik, s úgy érzi, »nincs olyan elemzői pozíció, ami felülállna a rendszeren […] Az elemzők akárhogy próbálják lerugdosni magukról – a politikai élet részei. Tulajdonképpen katonák.«

Vagyis a politológia, a civil szerveződés, az újságírás csak valamiféle értelmetlenség, netán ellenséges tevékenység? Éltünk olyan korban, amikor odafönt sokan így gondolták. Akkor sem tetszett.

Végezetül tehát hisszük, legalábbis nagyon akarunk hinni abban, hogy GFG csak a saját változatát adta elő. S hogy a politikai vezetés nagy része igenis még magáénak tudja az alapvető értékeket és hisz a polgári Magyarországban. Ami nem árucikk, hanem elérendő cél. Mindenesetre G. Fodor Gábor ma egy olyan agytröszt stratégiai igazgatója, amelyik a kormány munkáját tanácsadással segíti. Az interjúban az általa elmondottakat olvasva azonban kijelenthető: a Jóisten mentsen meg bennünket attól, hogy hallgat is majd rá valaki. Amiről ő beszél, az egy másik világ, másik értékrend. Hogyan is szólt a régi szlogen? Tessék választani!”