Ők mondják meg

„Ha máshonnan nem, a South Park Mr. Mackey nevű imbecillis tanárától és Kocsis Mátétól tudhatjuk: »drugs are baaaad« – és egyik mesehőssel sem tudunk vitatkozni. Thompson sem tud. A drog tényleg rossz. Persze azt, hogy mi minősül drognak, többnyire a vonatkozó rezsim dönti el, meg azt is, hogy a számára hasznot hajtó, tehát szükségszerűen engedélyezett drogok termesztését, forgalmazását kikre bízza, az abból származó adóbevételt pedig mire használja föl.

A ránk vonatkozó rezsim szerint például a magyar családok tíz-, százezreit a konkrét pokolba taszító, esetleg huzamosabb ideig (mondjuk amíg a szenvedő fél föl nem adja végleg, beadja a válópert, esetleg meg talál halni) a pokolban is tartó alkohol olyannyira nem veszélyes kábítószer, hogy az első fényességes kétharmad idején a triumfálók gyakorlatilag legalizálták az otthoni pálinkafőzést is, amitől amúgy lehet, hogy nem lett több az eszelős alkoholista a hazában – de hogy kevesebb se lett, arra mondjuk azért halk, ugyanakkor viszont nagy összegű fogadásokat kötnénk.

A ránk vonatkozó rezsim szerint aztán nem minősül veszélyes kábítószernek az évi sok tízmilliárddal kibélelt közmédia sem, pedig a konglomerátum által sugárzottak jó része definitíve pszichoaktív anyag. Ráadásul az a tonnányi hazugság és terelés és elhallgatás, ami a magyar közmédiát övezi, s ami éppen arra hivatott, hogy megváltoztassa a néző agyának működését és funkcióit – szóval mindez lassan már nem is tulajdonság lesz, hanem szinonima. Talán nincs már messze a nap, amikor a játszin úgy dorgálja meg a mamája a mindenkibe belekötő, de mindig az »ő kezdte« hangsorral magyarázkodó kiskancsót, hogy »Balázskám, ne közmédiázzál már megint!«”