Jalta

„A Jalta óta domináns »amerikai birodalom« most arra törekszik, hogy potenciális riválisait destabilizálja és a köztük lévő kapcsolati rendszert szétzilálja, mert okkal tart attól, hogy egyre inkább elveszti globális vezető szerepét, ami részben már meg is történt. Nyugat-Európát a 2008-as válsággal, Oroszországot az Ukrajnában kiprovokált polgárháborúval, Kínát a perifériáin állandósított feszültségekkel próbálja meggyengíteni. Az iszlám világot pedig az »arab tavasz« mesterségesen előidézett káoszával igyekszik a folyamatos anarchia állapotában tartani. A leglátványosabb »frontvonalat« ma az Oroszország és Európa között az elmúlt két évtized során létrejött együttműködési rendszer jelenti. Ennek szétroncsolása ugyanis egyszerre rendítené meg mindkét fő riválisát. Provokációk egész sorával, és a globális média véleményhatalmi terrorjának segítségével a birodalom sikeresen hozott létre egy olyan pszichózist, ami Oroszországot veszélyes agresszorként mutatja be. A helyzet kétségkívül rendkívül súlyos, és ma lehetetlen megmondani, hogy háború nélkül is létrejöhet-e egy új békerendszer. Erre a harmincéves háborút 1648-ban lezáró béke óta sajnos nem volt példa. Magyarország geopolitikai értelemben e »tektonikai törésvonal« kellős közepén fekszik, és ahogy az elmúlt ötszáz év során folyamatosan, most is ez jelenti a legfőbb kihívást. Logikailag két veszély fenyeget. Az egyik, hogy tudatlanságból, tehetetlenségből, gyávaságból, opportunista módon »odakozmálunk« a bukott birodalomhoz (»utolsó csatlós«) és mindent elveszítünk. A másik, hogy a két birodalom között manőverezve (»kötéltánc«, »borotvaél« stb.) elvétjük a lépést, és a tektonikai repedés olvadt kőzet poklába hullván szintén mindent elveszítünk. Aligha tagadható tehát, hogy Mohács és Trianon után újra történelmi jelentőségű kritikus elágazási ponthoz érkeztünk. Nemzeti egység kellene, hogy elkerüljük a harmadik katasztrófát.”