Még nem láttam a keresztény-nemzeti kultúrpolitika és az Egyesült Államokból importált, ízléstelenségért felelős kormányzati krőzus legutóbbi nagy dobását, a Dumapárbajt, de máris rettegek a pofátlanság mértékétől.
„Kifordul a belem a magyar közönségfilmtől. Az uram-bátyám Magyarországon Andy Vajna olyan önkényesen és rossz ízléssel osztogatja a közpénzt, mintha legalábbis maga lopta volna, nem pedig a NAV. Még nem láttam a keresztény-nemzeti kultúrpolitika és az Egyesült Államokból importált, ízléstelenségért felelős kormányzati krőzus legutóbbi nagy dobását, a Dumapárbajt, de máris rettegek a pofátlanság mértékétől, melynek révén újabb kétszázhatvanmillióval húzták le az adófizetőket, a mozijegy áráról, és az abba foglalt, világrekordot jelentő huszonhét százalékos áfáról, na meg az ezzel járó kissádámságról nem is szólva.
Ha a kommentfalon lesz csak egyetlen ember, aki azt állítja, hogy a film meghaladja a tenyérbemászóan irritáló OTP-s stand-up kampány színvonalát, és legalább annyira szórakoztató, mint az alábbi, pár óra alatt, adóforintok felhasználása nélkül összedobott, de a hazai színpadi komédiázás nyomorúságára kiválóan reflektáló videó, akkor ígérem, hogy erőt veszek magamon, szembenézek a démonokkal, és mint Dante a Pokolba, úgy fogok besétálni egy sötét moziterembe a Dumapárbajra, aztán lesz, ami lesz. Azt mindenesetre előrebocsátom, hogy amelyik rohadék troll hazudni mer, az a túlvilágon Andy Vajna cellatársa lesz.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
...majd a propagandasajtóban megjelent az a súlyos vád, hogy az Ön házának felújítását egy, az önkormányzattal kapcsolatban álló cég végezte, a költségeket pedig az önkormányzat cége fizette – tehát közpénzből valósult meg.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
