Sajátos tartalmú sajtóközleményt kaptam a Liget Budapest Projekt szervezőitől. A beszámoló szerint visszaállítják a Városliget szélén álló Közlekedési Múzeum épületének eredeti, háború előtti állapotát.
„Elsőre teljesen képtelennek éreztem a dolgot, és az érzés napok elteltével sem múlt el. Hiszen mit is szeretnének valójában? Egy eklektikus, saját bevallásuk szerint »templomszerű«, agyondíszített, lényegét tekintve megsemmisült, elbontott, átépített, jelentőségét tekintve pedig marginális épületet újraépíteni.
Nézzük egyenként a fenti állításokat. Eklektikus, azaz korábbi történelmi stílusok eszközeiből a XIX. század végére fenntartás nélkül válogató építészeti stílusról beszélünk, amelynek ma az égvilágon semmi aktualitása nincs.
Nincs aktualitása a funkció nélküli rengeteg épületdísznek sem, amelyet Pfaff Ferenc, a MÁV egykori kiváló építésze anno alkalmazott – akkor teljesen érthetően, a kor igényeinek megfelelően. De mindennek a sok csipkének, pártának, kupolának, tornyocskának, tagozatnak és csúcsdíszeknek ma nem sok keresnivalója van az életünkben. 67 méter magas kupolát helyreállítani? Az kétharmada az Országház vagy a Szent István-bazilika magasságának!”
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A legmagyarabb Habsburg személyéről, csodálatos örökségéről a Habsburg Történeti Intézet könyv és kisfilmek formájában is megemlékezik.
Kemény, határozott vélemény.
Titkos napló leplezi le, hogyan bántak 1919-ben a védtelenül maradt többségi nemzettel az ukrán soviniszták az első világháború után.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
Egy választási győzelem normális esetben a jövőről szól: reformokról, gazdaságról, fejlődésről. De mi történik, ha a hatalom másnap már nem kormányozni akar, hanem elszámoltatni? A történelem azt mutatja, hogy a bosszú logikája gyorsan felülírja a jogot – és ezzel nemcsak a politikát, hanem a gazdaságot is megrendíti. A kérdés nem elméleti: minden demokrácia életében újra és újra felmerül.
Nem maradt több kérdés a Tisza Párt elnöke kapcsán.
Az ukrán elnök több helyszínt is felvetett az egyeztetésre.
