Nem kérdés, hogy a feszültségeket fokozó bevándorlók híján mind a miniszterelnöki uszításnak, mind az ugyanezt szolgáló propagandisztikus felmérésnek két célpontja van: a hazai, bármikor lejöttmentezhető cigányság, és az ugyanígy lejöttmentezhető-leidegenszívűzhető, felvilágosult-liberális értelmiség. Amelyet az inkompetens, ideológiagyáros értelmiség, amely csak hatalmi stallumokban bízik, folyamatosan veszélyt jelentő riválisának tekint, ezért maga is folyamatosan támad. A magyar társadalom legkétségbeejtőbb vonása, hogy nem képes kitörni az értelmiség kettévágottságának ebből a Bibó által többször is leírt kalodájából.
Nem tudom, hol indulhatnak meg az ezt oldani képes folyamatok, csak remélem, hogy abban a kevés, megmaradt, szabad szellemű iskolában, ahol mégis a kérdések elfogulatlan vizsgálata válik az alapnormává, és ahol a tudás számító feladása, az értelmiségiek kóros árulási hajlandósága határozottan a megvetés tárgya.”