Az új Alaptörvény államfilozófiája

2015. január 19. 15:41

Az Alaptörvény ugyanakkor nem a nemzetállamot védő alkotmány, és nem nevezhető euroszkeptikusnak sem.

2015. január 19. 15:41
Kukorelli István
Ars Boni

„A legtöbb alkotmány államfilozófiája, pontosabban államelmélete, ha egyáltalán van ilyen, eklektikusnak, vegyesnek mondható és sajátosan nemzeti. Kereshetjük az Alaptörvényben a nagy államelméleti orákulumokat pl. Arisztotelészt, Szent Ágostont, Macchiavellit, Montesquieut, Kantot, Hegelt, John Stuart Mill-t, Max Webert, Hans Kelsent, Carl Schmittet, vagy akár éppen Bibót és Magyaryt. A maga teljességében egyikőjük sem köszön vissza, hatásuk viszont sok más gondolkodóéval együtt érzékelhető. A magyar Alaptörvénynek is eklektikus államelmélete van bizonyos irányokban erős prioritásokkal.  Írásomban néhány ilyen hangsúly kiemelésére vállalkozom.

1. Az első ilyen prioritás az, hogy az alkotmánynak határozott szuverenitásvédő, identitásképző és a nemzeti kohéziót erősítő államfilozófiája van. Ez jelenik meg normatív módon többek között a nemzet fogalmának közjogiasításában. Az alkotmány nem csak a politikai nemzet, hanem a nyelvi, a kultúrnemzet szerződése is kíván lenni. Elárulja ezt a Nemzeti Hitvallás első mondata, amely alkotmányozó hatalomként a Magyar Nemzet tagjaira hivatkozik. A választójog kiterjesztése konkrét igazolása ennek az államfilozófiának, nem minden alkotmányjogi problémától mentesen. Az Alaptörvény ugyanakkor nem a nemzetállamot védő alkotmány, és nem nevezhető euroszkeptikusnak sem. Mindenesetre ezzel a filozófiájával sajátosan és egyáltalán nem konfliktusok nélkül illeszkedik az Európai Unió gazdasági, politikai és jogi rendjébe. Ez a filozófia mozgásteret kíván teremteni a kormány nemzetközi cselekvőképességének.

2. A második prioritás a parlamentarizmus és a közvetlen demokrácia viszonyának megítélésében ragadható meg. A liberális (1989), a középerős (1997) és a gyenge közvetlen demokratikus modellek közül az Alaptörvény az utóbbit választotta. A gyenge közvetlen demokratikus modellben a népszavazás nehezebben kezdeményezhető, és nehezen vezet eredményre. Másként fogalmazva alapvetően parlamenti többség barát és kevéssé politikai alapjog barát megoldás. Jól tudjuk, régi értékvita ez. Az egyik szélső nézet nem számol a közvetlen demokrácia turbulenciáival, destabilizáló szerepével és korlátaival. A másik, a parlamenti többségi nézet pedig nem számol azzal, hogy ennek az intézménynek nagyon komoly demokratikus tartalma van országos jelentőségű kérdések eldöntésében. És nem csak a választás napján vagyunk alanyai a politikai jogoknak és szereplői a demokratikus hatalomgyakorlásnak. Az ilyen közvetlen demokratikus modell a végrehajtó hatalom cselekvőképességét sem veszélyezteti túlságosan, sőt erősíti azt.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
vanyádat
2017. október 23. 06:55
Alaptörvény van, ha nem tűnt volna fel... Mint ahogy az sem, hogy a szerző nem ítélkezik felette, hanem elemzi. Ha neked attól lesz jó az Alaptörvény, hogy valaki leírja, hogy bizonyos részei kinek a filozófiáját teljesítik meg, hát egészségedre. Már nincs államcsőd közeli helyzet, a Fidesznek miért nem első dolga visszaállítani a nép szélesebb körű hatalmát (népszavazás), a fékeket és ellensúlyokat (ugye, ugye, AB), és még a szociális ellátásra sem csak "törekszik" az állam, hanem meg is valósítja? Vagy szerinted ezek a kormányozhatóság akadályai?! Hogy is volt ez az eset a szociális népszavazással? ;)
balbako_
2017. október 23. 06:55
Erről is írtam olvassa figyelmesebben." Egyébként is államfilozófia kérdése, hogy a környezet kihívásaira gyorsan reagáló kormányzatot favorizál-e, vagy a régóta fennálló demokráciák lassabb, kompromisszumokat halmozó, követő kormányzati intézkedéseket pártol." Az alkotók ezt az előbbi államfilozófiát vallották. Mint látjuk működik.
vanyádat
2017. október 23. 06:55
Működik, hogy a te jó édes... Téged ki kéne vizsgálni, ha ez neked működés.
balbako_
2015. április 25. 09:54
Érdemes végigolvasni az egész cikket. Választ kapunk arra, miért jó a Magyar Alkotmány. A szerző csak azt nem teszi hozzá, hogy amikor az Alkotmányunk megszületett súlyos világválság tombolt, az ország az államcsőd peremén bukdácsolt ezért is kellett a fékek és ellensúlyok rendszerét a kormányozhatóság szintjére visszaszorítani. Egyébként is államfilozófia kérdése, hogy a környezet kihívásaira gyorsan reagáló kormányzatot favorizál-e, vagy a régóta fennálló demokráciák lassabb, kompromisszumokat halmozó, követő kormányzati intézkedéseket pártol.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!