Putyin „keleti nyitása”

„Az érthető, hogy ez a jüaneső miért jó az oroszoknak, de az is világos, hogy mindez miért jó Kínának. Az energiahordozók importja esetében Kína közvetlen szárazföldi kapcsolatba kerülne egy jelentős energia- és nyersanyagtermelő országgal, és nem kellene ezután az Egyesült Államok által ellenőrzött vagy vitatott hovatartozású tengerszorosokon keresztül hajóval szállítani e termékeket. További előny, hogy Kínának az orosz földgázimport környezeti szempontból is előnyös lehet, ugyanis ma Kína nagyrészt szénből állítja elő a villamos energiát, ami köztudomásúan sokkal szennyezőbb, mint a földgáz. Az orosz piac nem látszik első látásra túl fontosnak Kínának, ugyanis az összes kínai export csupán 2 százaléka irányul oda. Ez azonban megváltozhat, mert ha Nyugat-Európa az embargó révén visszafogja exportját Oroszországba, akkor a kínai vállalatok a kieső európai termékek helyébe örömmel belépnének.

Kínának ma is vannak ma még ismeretlen vállalatok által gyártott, de hosszabb távon versenyképes termékei, amelyeket az oroszok valószínűleg örömmel megvennének, főként ha olcsóbbak, mint a nyugat-európai megfelelőik. Például a kevéssé ismert BYD kínai gyárnak még koránt sincs akkora presztízse, mint a nyugat-európai autógyáraknak, de a független tesztek szerint az új hibrid SUV-ja minőségében már vetekszik a neves gyárak hasonló modelljeivel. Hasonlóképpen a nagy sebességű vasutak terén is nagyon jól áll Kína. További fontos tényező lehet még, hogy bár az oroszok eddig is jelentős haditechnikai együttműködést folytattak Kínával, éppen ősszel jelentették be, hogy bizonyos repülőgépek, illetve repülőgép-hajtóművek licencét vonakodnak eladni Kínának, félve, hogy később a kínaiak engedély és licencdíj fizetése nélkül fogják gyártani azok másolatait. Az oroszok hozzáállása e téren is változhat az új fejlemények nyomán.”