Gyűlnek a viharfelhők Ukrajna felett – leváltottak egy fontos feladatot ellátó tábornokot
Az orosz erők további előrenyomulása az elmúlt hónapok legnagyobb kudarca lenne a háború sújtotta ország számára.
Ha mondjuk Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, meg talán a Volinyi terület és Ausztria is egységessé válna, akkor az magába gyűjtené az összes magyart, vagyis etnikailag minden visszaállna a Trianon előtti időkre.
„- A Magyarországot is régóta sújtó »cordon sanitaire« nyugati koncepciójának kiiktatása kapcsán »A geopolitika alapjai« című művében »az új állami formációk teljes újrafelosztásáról« beszél »tisztán geopolitikai tényezők alapján«. Idézem: »Csak föderációk vagy néhány állam létrehozásáról lehet szó ezeknek az államoknak a helyén.« A Trianonban területe és lakossága kétharmadától megfosztott Magyarországnak milyen szerepe lenne, vagy lehetne ebben az új geopolitikai stratégiában?
- Őszintén hiszem, hogy a nemzetállamok kora lejárt. Jóval több etnikum létezik, mint nemzet, és maguk a nemzeti határvonalak ebből kifolyólag mindig igazságtalanok. Ezért van újra itt az ideje a Birodalmak létrehozásának. Vagy egy Birodalom – egy nyugati, amerikai, vagy több Birodalom létrehozásáról lehet szó. Éppen ennek az eldöntésére kell megkeresni a választ. Ha több Birodalom jönne létre, akkor azokból az egyik az Eurázsiai lenne, egy másik pedig az Európai. A »cordon sanitaire« országai Európa és Eurázsia között maguk kell, hogy létrehozzanak egy közös területi egységet, mondjuk a Hatalmas Kelet-Európát, kihasználva azt a kettősséggel jellemezhető szuperpozícióját, hogy részben eurázsiai, részben európai terület. De ebben az esetben sem látom helyét a nemzeti törekvéseknek. Ha mondjuk Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, meg talán a Volinyi terület és Ausztria is egységessé válna, akkor az magába gyűjtené az összes magyart, vagyis etnikailag minden visszaállna a Trianon előtti időkre. Mindez például nemzetállam keretében szerintem nem lenne lehetséges, éppen azért nem, mert maga a nemzetállam létezése is lehetetlen. Más, ennél fontosabb tényezőket is figyelembe kell vennünk, az például, hogy milyen jövőképpel rendelkezünk. A globalizmusban az olyan értékek, mint az etnosz, vallás, kultúra, szakrális tudás teljesen elvesznek és maradnak csak az egyének tömegei, a hálózatok és a kozmopolita, mechanikus állományokba tömörült vándorló atomok. Itt már nemcsak Oroszországról, Magyarországról, vagy Ukrajnáról van szó, hanem arról, hogy ha az emberiség csak egy lépést tesz még a nyugati világ felé, az egynemű házasságok, a modernizáció és az elnyugatosítás, egy szóval a tiszta nihilizmus irányába, egyszerűen el fog tűnni a föld felszínéről. Vagy felnyitjuk végre a szemünket és közösen: oroszok, magyarok, szlávok, románok, szerbek, németek, franciák és spanyolok szembeszállunk a Nyugattal, vagy szép lassan, egyesével eltűnünk.
- Az antitradicionális háttérhatalmak régóta teljes világuralomra törekszenek. Mit tesz Oroszország az orosz-ukrán konfliktus kapcsán az eszkalálódás, egy esetleges III. világháború elkerülése érdekében? Ön szerint reális veszély egy újabb egész világot érintő háború kitörése?
- Véleményem szerint szinte már realizált totális világdiktatúra fenyegetettségével állunk szemben. Ez a diktatúra a háborút, mint eszközt bevetheti, de gyakorlatilag már e nélkül is létezik. Összeuszítja a népeket – így Oroszországot és Ukrajnát, mint ahogy a rendőrség beépített emberei uszítják egymásra a bűnbandákat belülről. Oroszország arra törekszik, hogy a világpolitika meghatározó tényezője legyen, de egyelőre ez nem túl jól sikerül neki. Valami sikerül, valami nem. Ezért is olyan reaktív Oroszország politikai tevékenysége Ukrajnában: minden esélyét ostobán elmulasztottunk, hogy Ukrajnát a saját oldalunkra állítsuk. Ez a mi sajátos reaktív politikánk, akkor reagálunk, amikor már nem lehet nem reagálni. Ez így nem jó. (…)
- Már többször találkozott a Jobbik elnökével. Hogyan értékeli a párt tevékenységét? A Jobbik a nagy európai pártok közül talán a legszívélyesebb viszonyt ápolja Oroszországgal és Törökországgal. Ön szerint mik a perspektívái egy ilyen külpolitikának?
- Úgy gondolom, ez egy rendkívül ígéretes párt a jövőre nézve. A mai világban a politika nem más, mint egy szemétdomb. Ezzel szemben a Jobbiknak és vezetőjének reális filozófiai és geopolitikai horizontjai vannak. Jelenleg elengedhetetlen, hogy egy pártnak értékei legyenek, és nekik ezek megvannak. Ráadásul ezek olyan helyes értékek, mint a tradíció, a szakrális tudás, az igazságosság, az etnosz, kultúra, vagy a nem korlátolt geopolitika, tagadva a nihilista liberalizmust és az amerikai hegemónia pénzügyi diktatúráját. A párt elnöke, Vona Gábor egy fiatal és intellektuális vezető, illetve a párt vezetősége is erősen ideológiailag motivált emberekből áll. Senkitől és semmitől sem szabad félni, csak menni előre!”