Kubatov Gábor is elmondta a véleményét a Tisza Párt kötcsei akciójáról (VIDEÓ)
„Ahova a Tisza Párt berakja a lábát, ott felfordulás és káosz lesz úrrá” – jelentette ki a Fidesz pártigazgatója.
Ft
Ft
26°C
14°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 07.
vasárnap
Civil Világ Magyarországon – Első adás
2014. december 19. 10:44
A Rotary és a Lions sehol sem fogad el állami pénzeket, büszke kívülállók és sérthetetlenek.
2014. december 19. 10:44
A Civil Rádióban elindított új sorozatunkban (a sorozat céljairól ld. itt.) két, az egész világon jelen lévő civil szervezetet hívtunk meg. Hozzájuk a felkészülést Jody Jensen Globalizáció és új kormányzás című könyve adta. A könyvből megtudtam, hogy globális civil szervezetekről a szociológiai szakirodalom csak a kilencvenes évektől beszél. Vagy másképp: csak ekkor került a kutatás homlokterébe, mert hogy országokon átívelő civilek már régóta vannak. Ilyen volt éppenséggel a rádióba hívott két beszélgetőtárs is, a Rotary korábbi és a Lions jelenlegi kormányzója.
A „kormányzó” kifejezés lehet a titkosságból kinövő sejtelmes férfitársaságok címkórsága, de tény, mára ezeknél a szervezeteknél hagyomány, viszont az amerikai törvények a hetvenes években meg is tiltották, hogy férfitársaságok maradjanak. „Vagy beengeditek a nőket, vagy meg kell, hogy szűnjetek” – mondták. S a Lions hazai vezetője, lám egy hölgy. Amint a mélyére ásunk azonban a rendszernek kiderül, hogy kormányzónak lenni messze nem „nagyurat” jelent. Mindössze egy évre szól a mandátum is, az önimádat kibontakozásához ennél azért több időre volna szükség.
Ami pedig a globalitást illeti, hát nagyon is jellemző rájuk a hazai posványból való kitekintés. A vezetőknek kell is találkozniuk, utazniuk, összejönniük, tréningezik őket és világot látnak. Jody Jensen könyvéből viszont megtudhatjuk, hogy ők inkább a transznacionális szervezetek kategóriájába tartoznak, mert a globális civilek egy ideológiát képviselnek, és küzdenek azért, ha kell kormányzatokkal, piaci szereplőkkel (leginkább globális cégekkel). A transznacionálisak kevésbé harcosak, csak teszik a dolgukat és jótékonykodásukkal akarnak példát mutatni.
Ami azonban a gazdaságot illeti, véleményem szerint a globális civilek taposták ki az utat a transznacionális civilek számára is. Mert arra a kérdésemre, hogy változott-e valami az utóbbi évtizedekben, azt a választ kaptam, hogy nagyon is. Egyfelől már nem szükséges a nyelvtudás a csatlakozáshoz – azaz glokalizálódnak –, másfelől pedig már nem nekik kell a vállalatokhoz menni, amikor pénzt gyűjtenek, hanem gyakran azok keresik meg őket. Ez alighanem a CSR-nek köszönhető, de a CSR a globális civilek harcának tudható be. Jody Jensen könyve is azt állítja – s ez is nagyon idevág –, hogy a globális vállalatokkal, azaz a Kalmárokkal szemben a Herceg (azaz a kormányzat) nem elég erős. Kell a Polgár, és persze a Varázsló. (Ez utóbbi volna a média.)
Itt van tehát ez a két szervezet, amely alig különbözik egymástól, s ha mégis, akkor az is elenyésző. A Rotary inkább baráti társaságként definiálta magát, a Lions inkább jótékonysági szervezetként. Valójában hasonlóképp működnek, hasonlóan jótékonykodnak és hozzájuk hasonlóan viselkedik a világon még több ezer szerveződés.
Miért is fontos egy transznacionális civil társasággal indítani a Civil Világról való ismeretszerzést? Azt gondolom, azért, mert ma Magyarországon a civilségről sokaknak az jut eszébe, hogy azok vagy külföldi hálózat tagjai, és akkor kormányellenesek, vagy pedig hazai köldökzsinóron lógnak, és akkor kormánypártiak. Mostanában a kritizálók utcai csőcseléknek is tekintik őket, vagy ahogy önmagukat aposztrofálják, ők a nép.
A Rotarynak és a Lionsnak ráadásul nagyon úgy tűnt, egészen más számít kihívásnak. Amitől szabadulni akarnak, az nem a politikai besorolás, mert az a hangzavar el se ér hozzájuk. Sehol sem fogadnak el állami pénzeket, büszke kívülállók és sérthetetlenek. Ellenben nem szívesen tekintenek magukra úgy, mint valami titkos társaságra, sem pedig úgy, mint valami elitklubra.
Pedig ahogy beszélgetőtársam, Péterfi Ferenc megfogalmazta, elég aberrált az a társadalom, amely a jómódúakkal szemben pusztán azért, mert jómódúak, ellenséges érzületet táplál. Nos, erről a problémáról nem a Rotary meg a Lions és a hozzájuk hasonló gazdaságilag is érvényesülni próbáló és tudó Polgárok tehetnek, sem pedig a transznacionális létük. Ennek oka kizárólag a hazai elittelenség, az elitekről szóló csak és kizárólagos negatív hírek.
Mintha nem volnának nálunk becsületes, tehetséges és tehetős vállalkozók. Pedig vannak, csak éppenséggel elég sok időnek el kell telnie ahhoz, hogy divatba kerülhessenek. Írtam erről a lehetséges folyamatról a rendszerváltáskor, és playboypolgároknak neveztem őket, playboy polgárosodásnak pedig a folyamatot magát. Aztán nem lett belőle semmi, 2010 után pedig a nyilvánosság már semmit sem lát belőlük.
Egy rádióbeszélgetés persze kevés ahhoz, hogy divatba hozhassa őket, de arra talán elég, hogy megmutassa: léteznek; és egy olyan sorozat, amely áttekinti a nonprofit szektort, elégséges kell legyen ahhoz, hogy beszűkült civil tudásunk kitáguljon.
A sorozat későbbi adásai kapcsán a beszélgetések után születő gondolataimról pedig – ahogy itt is tettem –, a Méltányosság Politikaelemző Központ nevében szeretnék számot adni.
Tarjányi Péter oda lépett, ahol a legjobban fáj: kétségbe vonta Magyar Péter férfiasságát
A biztonságpolitikai szakértő azt is kifejtette, miért tartja alkalmatlannak az ország vezetésére a Tisza Párt elnökét.
Elképedt a baloldali politikai elemző: kemény dilemmák merülnek fel a Tisza Pártnál
Tarr Zoltán már eltitkolni sem tudta a valóságot.
Szabó Tímea fékevesztett őrjöngésbe kezdett, még a Facebook-algoritmus is elszégyellte magát
Hogy fér ebbe az emberbe ennyi gyűlölet és frusztráltság?
Itt az ukránok véleménye: „Az adóemelés segítene a magyaroknak” (VIDEÓ)
Belföld
A Tisza-adóról kérdezte az utca emberét a Patrióta új videójában Varga Ádám.
A magyar családtámogatási rendszer legnagyobb nyertesei
Sokan úgy vélik, a családtámogatások megkurtítása igazságot szolgáltatna a gyermekteleneknek, hiszen nem kell másokat finanszírozniuk. Ám a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát éppen azok a gyermekek biztosítják, akiket ma nevelnek fel a szülők, jelentős áldozatok árán. A rövid távú spórolás tehát végül éppen azok számára válik a legdrágábbá, akik most nyertesnek hiszik magukat.
Kubatov Gábor is elmondta a véleményét a Tisza Párt kötcsei akciójáról (VIDEÓ)
„Ahova a Tisza Párt berakja a lábát, ott felfordulás és káosz lesz úrrá” – jelentette ki a Fidesz pártigazgatója.
Miniszterelnök úr, hogyan fér össze ön szerint a polgári értékrenddel az, ha ehhez hasonló nemtelen támadásokkal próbálja újra és újra lejáratni a politikai ellenfeleit?
A darab mindig ugyanaz, csak a díszlet változik: egyszer a migráció támogatásával riogat, máskor háborúpártisággal, most aktuálisan épp adóemeléssel vádolja az ellenfeleit.
Összesen 8 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Morgen
2014. december 19. 15:52
Az az érzésem, hogy meglennénk nélkülük.
Válasz erre
1
0
GregDzsi
2014. december 19. 12:52
Jótékonyságra és baráti társaságra szervezetet alapítani legalábbis sejtet némi egyéb szándékot is.
Nekem ezek büdösek, na.
Válasz erre
0
0
drkovax
2014. december 19. 11:16
Az itteni Lions néha csinál is valamit, de a Rotary az kizárólag az üzleti kapcsolatépítés/előnyszerzés/lobby/korrupció pályáján fut ...
Válasz erre
5
0
kamasuka
2014. december 19. 10:57
Nálunk meg kettőskönyvelnek a drága ÖkoSorostársak.
Válasz erre
9
0