Máté Evangéliuma

„A javaslat érdemi része arra vonatkozik, hogy a 12–18 év közötti fiataloknak, a választott politikusoknak és az újságíróknak évenként kötelező drogteszten kell átesniük. Nyugi! Tessék 10-ig lassan elszámolni, egyenletesen nagyokat lélegezni! Ne ítéljünk elsőre, mindennek oka vagyon! Mindenekelőtt ne vacakoljunk a korhatár kitűzésével! Higgyék el Máténak, hogy ez így jó! Ami a két érintett, nem túl kontúrosan megrajzolt társadalmi csoportot illeti, mármint hogy miért éppen ők lesznek szívesek évenként a Nagy Mintavétel Napján (NAMINA; javaslom a mohácsi csata napját, augusztus huszonkilencedikét)  minimálisan 200 ml vizeletmintát produkálni, vagy a Nemzeti Drogkommandó rajtaütésszerű lecsapásaikor szájkörüli nyálmintát, bőr- és verejtékmintát, a bal nagylábujjról körömmintát szolgáltatni – nos, ez alighanem a javaslatból kikövetkeztethető. Ami a politikusokat illet, Máté helyesen ismerte föl, hogy ők az egyik legfertőzöttebb társadalmi csoport. Tessék csak a zavart, túlságosan sok és összefüggéstelen beszédre, és az olyan, nagy számban előforduló testi tünetre gondolni, mint a tág szemrés (PCP), folyamatos ajaknyalogatás, az esetenként piros, vérbő kötőhártya, szédülés, bizonytalan járás vagy Ausztrália partjaihoz közeledve az előtörő hőhullámok!  Gyakoriak az olyan, a drogfogyasztást kísérő pszichés zavarokhoz hasonló tünetek, mint a hallucináció, látomások, indokolatlan (?) félelem, feldobottság, színes álmok érzése, ok nélküli örömkitörések, a figyelem és a koncentrációképesség hiánya, az ítélőképesség elvesztése és a tényektől való teljes függetlenedés. 

Az újságíróknál egy kicsit rosszabb a helyzet, mert a fentiek mellett arra a kérdésre is egzakt választ kéne találni az adott társadalmi csoport drogkontrolljának megtervezésekor, hogy ki is valójában az újságíró.  Kell-e írnia, vagy elég, ha beszél? Mikrofonállványok a csoportba tartoznak-e vagy sem? Kell-e alany vagy állítmány a mondatokba, vagy elegendő a jelzők, jelzős-szerkezetek használata? Van-e bármilyen jelentősége a tényeknek, vagy elég a fikció, vagy »Valakire« való hivatkozás? Kell-e hogy legyen gazdája, tulajdonosa, kis- és nagyfőnöke az illetőnek? Mi számít újságnak? Ezernyi kérdés fogalmazódik meg, de nincs kétségem, hogy a Fidesz eddig is bölcs országgyűlési frakciója kivezet minden tévelygőt a fényre, és lesz szőlő, lesz még lágy kenyér és lesz még egyszer ünnep a világon.