„A buborékokban gazdag boroknak van ugyanis egy másik, sokkal egyszerűbb, egyáltalán nem nemes fajtája, ez a habzó bor, vagy gyöngyöző bor. És ez nem pezsgő (a pezsgő ugyanis másoderjedéssel készül, ami történhet a palackban, vagy tartályban is).
Ez egyszerűen bor, feldúsítva némi szén-dioxiddal. (Érdemes megjegyezni, hogy az igazán értékes habzó borok úgy készülnek, hogy az erjedés folyamán létrejövő szén-dioxid-buborékok egy részét az ügyes borászok megőrzik a borban, de ez elég macerás feladat.)
Az átverés első lépése, hogy ezt a bort nem sima, hanem pezsgőspalackba töltik, pezsgőt idéző címkével látják el, tehát messziről teljes a megtévesztés, mert a polcon úgy mutatja magát, mintha pezsgő lenne. De nem az. Ha megnézzük a címkét, akkor – szerencsésebb esetben – megtaláljuk rajta a habzó bor német vagy olasz megfelelőjét (shaumwein, illetve vino frizzante, vagy prosecco, vagy spumante), de vannak gyártók, akik egy nagyívű gondolattal ezt le is hagyják.
A titok nyitja, mint megannyi más esetben, az apró betűs részben rejlik. Az úgynevezett hátcímkén a gyártónak pontosan fel kellene tüntetnie a termék nevét, kategóriáját. Nos, az olcsóbb külföldi pezsgőkön mostanában általános jelenséget lehetett megfigyelni: ott le is írják, hogy a palackban pezsgő van. De csak a magyar részben. A pofátlanság odáig terjed, hogy a magyar pezsgő elnevezés mellett lengyelül, csehül, szlovákul, románul, vagy horvátul pontosan leírják, hogy ez a termék habzó bor.”