Műveleti terület

http://www.amazon.com/Kafka-Kabbalah-Karl-Erich-Grozinger/dp/0826406599 Karl Erich Grözinger: Kafka és a Kabbala "Igazolható-e Kafka gondolkodásának és írásainak tanulmányozása egy szigorúan vallási nézőpontból? Hiszen ő a modernizmus egyik oszlopának számít. Kafka saját zsidó neveltetése feletti gyakori elégedetlenkedése csak erősíti az általános hiedelmet, hogy nem nagyon befolyásolta vallása. Vagy igen? Ez a lenyűgöző könyv az írót egy teljesen eltérő nézőpontból vizsgálja. A judaista Karl Erich Grözinger szakzsargontól mentesen tárja fel, hogy Kafka valójában rendkívül részletes és értő tudással rendelkezett a judaizmusról, különösen a kabbaláról és a kabbalai hagyományról. Gershom Scholem korábbi fontos írásaira alapozva Grözinger professzor bemutatja, hogy ezek a hatások megtalálhatók Kafka összes szövegében: regényeiben és rövid történeteiben; de főleg naplóbejegyzéseiben és aforizmáiban. Valójában az a jelleg, amit "kafkainak" szoktunk nevezni, elsősorban a Kabbalából ered és azon alapul. Ez "A per" kapuőrének kabbalai hagyományától Joseph K-ig és "A kastély" felügyelőjéig terjed, ezek olyan emberek, akik csodatevéssel próbálkoznak, hogy beavatkozhassanak az élet eseményeinek isteni irányába. Kafka egyik leghíresebb történetében Josephine, az énekes a rabbi, vagy cádik szerepét játssza: azét a személyét, aki vállalja a varázsló, vagy közbenjáró szerepét a közösség érdekében. Kafka életművét sok, radikálisan különböző módon értelmezték, amióta a kritikusok felfedezték. Legfőképp a zsidó teológia (az ítélet és bűn, bűnhődés és engesztelés a kabbalai keleti zsidó és jiddis hagyomány lencséjén át nézett témái) Kafka írásaira gyakorolt hatása nyújt egy fontos dimenziót e titokzatos és lenyűgöző író megértéséhez. A könyv érvelése szerint Kafka megértéséhez elsősorban zsidó írónak kell őt tekintenünk" A Library Journal könyvismertetője: "Gershom Scholem, Walter Benjamin, és Robert Alter egybehangzóan állították, hogy Franz Kafka a zsidó misztikus hagyomány körébe tartozó író volt. Grözinger (a Lundi Egyetem judaistája) könyvében Kafka írásait különféle kabbalista és haszid szerzők írásaival veti egybe. Kafka "A per" c. regényét és a zsidó misztika kapuőr- és udvar-tradícióját ugyanazon gondolat megtestesítőjének mutatja be, egy fontos változtatással: "Kafka az elvesztett paradicsomot áthelyezte egy európai kispolgári környezetbe." Grözinger összehasonlítja Kafka aforizmáit a haszid mesterek történeteivel, bemutatja hasonlóságaikat és lényeges különbségeiket. Tárgyalja a nők szerepét Kafka műveiben és azok egybeeséseit Lilit és a Sekina zsidó koncepcióival."

Ide vezet a hamis irodalomoktatás. Kafka egy kabbalista zsidó volt, a Per nem a Monarchia átláthatatlan bürokráciájáról szól, ahogy idióták oktatják, hanem kabbalai koncepciókról. A zsidó misztika a modern globális álkultúra alapja és Kafka a mai USRAEL aroganciájának kulturális hátországához tartozik.

..vannak akik jópénzért (itt kzs) mindent és mindennek az ellenkezőjét is megvédenek! Csak gondolkodni ne kelljen nekik!

Valóban recept-szerint működik a dolog, pedig biztos vagyok benne, hogy Kafka nem napi olvasmány Jóbarátunknak.