Most elsősorban arra koncentrál, hogy megnövelje a jobbközép összefogásból az éppen a vele szemben meglevő ellenszenv miatt kimaradt Népi Mozgalom Párt (PMP) támogatását, amely a tavaszi EP-választáson alig több mint 6, az államfőválasztáson pedig picivel több, mint 5 százalékos eredményt ért el.
Tízéves államfői tevékenysége egyik pozitív mérlegeként sokan azt említik meg, hogy többek között az ő jóvoltából gyorsulhatott fel a korrupcióellenes küzdelem, hiszen az ő mandátuma alatt, Monica Macovei akkori igazságügy-miniszter jóvoltából kapcsolt turbó üzemmódba a korábban létrehozott Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), és ugyanebben az időszakban hozta létre Macovei a Feddhetetlenségi Ügynökséget (ANI), amely a választott tisztségviselők és közalkalmazottak vagyonosodását vizsgálja.
A két testületnek azóta számos jelentős skalpot sikerült begyűjtenie – gondoljunk csak Adrian Năstase volt miniszterelnökre, Dan Voiculescu üzletemberre, számos miniszterre és egyéb magas rangú közhivatalnokra –, ugyanakkor politikai ellenfelei, némi joggal, rendre arra hivatkoznak, hogy a DNA az esetek többségében az államfő politikai ellenlábasait lőtte ki.
Az, hogy a korrupcióellenes ügyészség csakis Băsescu parancsainak engedelmeskedik, az államfő mandátumának lezárultával nyerhet végső cáfolatot. Már csak azért is, mert vele szemben is fölmerültek korrupciós vádak abból az időszakból, amikor még a közlekedési minisztérium élén tevékenykedett: ezek közül a legkeményebb a román kereskedelmi flotta elkótyavetyélésében játszott szerepéhez kapcsolódik.
Bármi is lesz tehát Băsescu sorsa államfői mandátuma lejárta után, egy biztos: még nagyon sokat hallunk róla, és nem fogunk unatkozni. Ő ugyanis nem az a típus, aki csak úgy egyszerűen a háttérbe húzódik, hogy csendben pipázgatva a memoárjait írja. ”