A családok átmeneti otthonaiban, anyaotthonokban ajánlott elhelyezés, bár az önkormányzatoknak kényelmes, hiszen ezeket elsősorban a központi költségvetésből finanszírozzák, nem jelent valódi megoldást. Egyrészt ezek nagy része tömegszállás, ahol egy-egy kisebb szobába egész családokat zsúfolnak be, a gyerekeket teljesen idegen emberek között kell nevelni. Másrészt egy ilyen „otthonban” maximum két évet maradhatnak a családok, miközben folyamatosan nyomás alá helyezik őket, hogy minél előbb találjanak maguknak más megoldást. Amiben érdemi segítséget nem tudnak nyújtani, hiszen azoknak az embereknek, akik átmeneti otthonokba kerülnek, jellemzően nincs annyi jövedelmük, hiába dolgoznak, vagy kapnak ellátást a gyerekek után, hogy piaci áron bérbe adott lakásokat vegyenek ki. Sokszor ráadásul egyáltalán nem azért ajánlanak fel ilyen átmeneti megoldásokat a családoknak, mert megoldást keresnek a számukra, hanem azért, mert ha vidékre vagy más kerületbe sikerül költöztetni a szegény családokat, akkor az önkormányzat megszabadul tőlük.”